A hagyomány szerint görög argonauták alapították a várost, vezetőjük Iaszón volt. Miután megszerezték a csodatevő erővel felruházott aranygyapjút Kolkhisz királytól, hajóval menekültek üldözőik elől. Elérkeztek a Ljubljanica folyóig, amely túl szűk volt a továbbhaladáshoz, így szétszedték a hajót, és letelepedtek egy időre a folyó mellé. De az ottani mocsárban egy sárkány élt, ami megtámadta őket. Medea, Iaszón menyasszonya – egy varázslónő – bűvös dalával elaltatta a sárkányt, amíg Iaszón végzett vele.
A Sárkány híd Ljubljana közkedvelt hídja. A régi fahíd helyére épült – erre Ferenc József trónra kerülésének 40. évfordulója adta az alkalmat – 1901-ben betonból, Jurij Zaninović dalmát építész tervei alapján, az esztétikai kivitelezés Josef Melan munkája. Négy nagy és néhány kicsi bronzsárkány ékesíti a hidat. Úgy tartják az ottaniak, hogyha egy szűzlány megy át a hídon, a sárkányok a farkukat csóválják. Akinek ideje van, kivárhatja!
Ljubljanában a Francia forradalom téren (Trg Francuske revolucije) egy Križanke nevű épületkomplexum áll. A XIII. században a teuton lovagrend alapított itt apátságot – ebből a templomból maradt fenn egy nagyon szép oszlopos zárt udvar, amelyet később Jože Plečnik híres szlovén építész átalakított és szobrokkal díszített. Az épület ad helyszínt a nyári fesztiváloknak. Ilyenkor különös kivilágítást kap az udvar.
Jože Plečniknek köszönhető a város mai arculata, a két világháború között készült műveivel gyökeresen átalakította a szlovén főváros hangulatát. Több hidat, közöttük a Hármashidat, templomokat, számos épületet tervezett, különleges lakóháza is megtekinthető. Jože Plečnik otthonában, ahol 1921 és 1957 között lakott, a berendezési tárgyak, a személyes emlékek ma is ugyanúgy vannak, ahogyan az építész a halála pillanatában hagyta.
A szlovén filharmónia épülete a Kongresszusi téren áll Ljubljanában, és egyike a legrégebbi épületeknek. 1701-ben kezdték építeni, és 1891-ben készült el, neoreneszánsz stílusban. Gustav Mahler 1881 és 1882 között volt a filharmónia karmestere, szobrot is állítottak a rendkívüli tehetséggel rendelkező zeneszerzőnek.
Kevesen tudják, hogy Ljubljanában létezik egy XVII. századi pazar könyvtár. 1701-ben alapították a papi szemináriumban. Ez az első nyilvános könyvtár a városban, gyönyörű barokk stílusú, a mennyezetet nagyon jó állapotban lévő freskók díszítik, az Igazság, Remény, Hit és a Szeretet ábrázolásával, amely Giulio Quaglio olasz festő műalkotása. A könyvtár mintegy 7000 könyvvel, kottákkal, dokumentumokkal, valamint egy XIII. századi Szentírással is büszkélkedhet. A fabútorzat is nagyon jó állapotban maradt fenn. A könyvtárba bejelentkezés alapján lehet bejutni.
A Néprajzi múzeumot érdemes megtekinteni, a modern épületben lifttel lehet feljutni az emeletekre. A tárlat korszerűen mutatja be a szlovén hagyományokat, de a világ minden tájáról található valamilyen érdekesség. A múzeum előtt kellemes kávézó várja az érdeklődőket.
Ljubljanában közlekedik a Gavallér – Kavalir –, egy elektromos, félig nyitott autó, amelyre ingyen fel lehet szállni, bármikor leinteni, és elviszi a turistát a célállomáshoz, 6–22 óráig üzemel.
A Celica hostel remek, nem mindennapi szálláslehetőség, valójában hippi hotel. 1882-ben épült az Osztrák–Magyar Monarchia idejében, egykor hadi börtön volt. A néhai Jugoszlávia ideje alatt le akarták bontani, de a helyi és külföldi művészek összefogtak, és átalakították az épületet. A cellákból szobák lettek, a folyosó végén találhatók a mosdók. Minden modern, megfelelő színkombinációval. A földszinten étterem és társalgó található, ahol minden héten koncerteket rendeznek. Csaknem 20 kis egyágyas cella-szoba van, de vannak többágyas helyiségek is. A hostel rendkívül kedvelt, főleg a külföldi fiatalok körében, hiszen jó helyen van, a központ közelében található, nem túl drága, de hónapokkal előre kell helyet foglalni. 1993-ban megkapta a Legérdekesebb hostel díjat.
Ljubljanában rengeteg a látnivaló. Hajókázni lehet a Ljubljanica folyón, fel lehet menni siklón a várba, továbbá rengeteg múzeum, galéria, kávézó, étterem várja az érdeklődőket.
2016-ban Ljubljana megszerezte a Zöld város-titulust, nem véletlenül: több parkja van, tiszta a levegő, nincs tömeg, kellemes sétálni az utcáin. Egy kulturált nagyváros kisvárosi hangulattal.
Nyitókép: A szlovén filharmónia épülete