A tenger királya víz alatti királyságában élt hat leányával. Tizenötödik születésnapján minden sellő a felszínre úszott, hogy megszemlélje a földi világot. A kis hableány epedve várta, hogy megpillanthassa, amit nővérei már láttak. Éppen viharban tárult fel előtte az emberi világ. Éppen egy szimpatikus herceget sodortak elé a tenger habjai. Megkezdődött egy gyötrelmes és kínokkal teli vívódás az ismeretlen, de vonzó emberi lét és a mesés tenger alatti, de békés mindennapok között...
Hans Christian Andersen csodavilágában nőttem fel én is. A kis hableány története már 190 éves, de a rút kiskacsa, az ólomkatona, a hókirálynő vagy a gyufaárus lány történetét is jónéhány nemzedék izgulta már végig. Aztán úgy hozta az élet, hogy eljutottam annak a háznak ahhoz az asztalához, amelynél a nagy meseíró pennájából életre keltek gyermekkorom hősei. A kis hableány ma Koppenhága, de egész Dánia jelképe. Bronzszobra a város kikötőjében várja több mint száz éve a herceget – lehet, hogy pont ott, ahol anno a partra sodorta a háborgó tenger.
Koppenhága ma Skandinávia legnépesebb és talán legdrágább városa. Télen-nyáron, valamint éjjel-nappal zsong az élet a valamikori kikötővárosban. Ma már jóval kisebb áruforgalmat bonyolít le a város kikötője, mint Andersen idejében. Akkor részeg matrózok, bordélyok, kocsmák, piacok és szárnyaikat bontogató művészek határozták meg az öböl képét.
Mára a kis hableány mellett a Nyhavn-csatorna (Új kikötő) lett Koppenhága középpontja. Turista- és üzletemberek hajóinak tucatjai úsznak fel a csatornákon a város szívéig, a Nyhavnig. A háromszáz éve itt álló kereskedőházakat felújították, tarkára festették és új szereppel látták el őket. Éttermeket, elit szállodákat, műtermeket rendeztek be bennük. Ebben az utcában, a 67-es szám alatt élt a mesemondó is. Háza ma az Andersen-múzeumnak ad helyet. A gondtalan matrózok és prostituáltak idejéből származik a Tivoli vidámpark is. Éjjelente fergeteges buliknak ad otthont, immár 180 éve. Az első szórakoztató játékok a körhinta és a kis hullámvasút voltak. De léteztek zenei pavilonok, orientális-egzotikus stílusban berendezett utca, színpadok, színház és sok-sok kocsma. Színes lámpások és a park tavának felszínén pattogó tűzijáték tette romantikussá és felejthetetlenné a vidámparkban eltöltött mámoros éjjeleket. A király is szeretett ám mulatozni. Még jóval a Tivoli előtt építtetett magának erre a célra egy kastélyt, a Rosenborgot. A palotában őrzik ma a Dán Királyság koronázási ékszereit, királyi trónokat és egyéb nemzeti kincseket, valamint a leghíresebb skandináv uralkodói dinasztia, az Oldenburg-ház műtárgyait. A palotától indul mindennap 11.30-kor az őrségváltás, ami délben ér véget az Amalienborg kastélynál. Ez ma is a dán királyi család téli rezidenciája. Egy nyolcszög alakú teret fog közre négy egyforma palota, amelyek együttesen alkotják az Amalienborgot.
Múltjából merítve jövőjét a dán főváros remekül alkalmazkodott a modern kor kihívásaihoz és igényeihez. Bevásárlóutcája, a Stroget, a világon elsőként vált autómentessé, 1962-ben. Több mint egy kilométerével a kontinens leghosszabb sétálóutcája. A legek sorába tartozik az operaház épülete is. Csaknem fél milliárd dollárból épült. Öt emelete a földfelszín alatt van, kilenc pedig felette. Teteje 32 méterre nyúlik ki az épület elé és 1100 terme van. Hollandiáról köztudott, hogy engedélyezi a marihuána és egyéb könnyű drogok használatát. Dánia Hollandia előtt jár e téren, persze ezt senki sem veri nagydobra. A város valamikori laktanyája helyén ma a Christiania-negyed áll. A terület különleges státusszal rendelkezik, közvetlenül a kormány fennhatósága alatt áll és számos törvényt itt nem kell betartani. Hajléktalanok, munkanélküliek, életművészek, bolyongó fiatalok élnek itt a maguk modern mámoros világában. Ez Koppenhága hippi negyede.
Eljutottunk kétszáz év alatt az anderseni világból a maiba. Ahogy mondani szokás: így múlik el a világ dicsősége. De jól van ez így. Haladni kell a korral. Koppenhágában haladnak, talán túl gyorsan is.
