A zentai Gere Katalin évtizedek óta tanít szerb nyelvet Zentán. Először az általános iskolában dogozott, majd magánzó lett, és azóta is saját nyelviskolájában foglalkozik a gyerekekkel és a felnőttekkel egyaránt. Az elmúlt években olyan szerb anyanyelvű tanulóknak is indított csoportot, akik magyarul szerettek volna tanulni. A tanárnő elmondta, hogy szerbet és magyart mint környezetnyelvet végzett a főiskolán Szabadkán, valamint egyetemet Újvidéken távhallgatóként. Hozzátette, hogy heti két alkalommal fogadja a diákokat, hétfőtől csütörtökig.
– Az órákon a nyelvtan praktikus részét tanítom. Különböző táblázatokat készítettem a nyelvtanra, amelyek hozzájárulnak a sikeres tanuláshoz. A ragozásra is nagy hangsúlyt fektetek, valamint a különböző nemekre is. Nálam beszélniük, olvasniuk és írniuk is kell szerbül. Az elmúlt évek munkája bizonyítja, hogy a táblázatos rendszerem működik. A tanulók elsős koruktól járhatnak az óráimra, és negyedikes koruktól kezdve csak cirill írásmóddal írhatnak. Nagyon sok múlik a szülőkön is, nekik is akarniuk kell, hogy a gyerek tanuljon. Amennyiben nem vagyok elégedett egy-egy diák munkájával, rögtön szólok a szüleinek. Mindig adok házi feladatot is, amit kötelezően el kell végezni, de az az igazság, hogy a mostani generáció kevesebbet tanul otthon, mint az óráimon. Nagyon szeretem a csoportmunkát, mivel minden gyerek megtalálja a párját, akinél jobb akar lenni, akit túl akar szárnyalni így nem velem vetélkedik. Fontos, hogy a csoportban legalább két diák legyen, így sokkal jobban megy a tanulás – mondta Gere Katalin.
A tanárnő elmesélte, hogy a diákok hozzáállása más, mint egykoron, úgy látja, hogy kevesebbet tanulnak, de persze mindig vannak kivételek. Hozzátette, hogy nagyobb erőfeszítés nélkül nem lehet rendes eredményt elérni, és ez valószínűleg oda vezethető vissza, hogy a szülők egyre többet dolgoznak, és sajnos kevesebb idő jut a gyerekekre.
A diákoknak cirill betűkkel kell írni az órán (Fotó: Horváth Attila)
– A környezetnyelv-tanulást érdemes minél előbb elkezdeni. A legfontosabb, hogy a gyerek össze tudja kötni a magyart és a szerbet. Sokszor előfordul, hogy gyönyörűen elmondják a feleletet, de igazán nem is értik, miről van szó. A kérdőszavakat meg kell tanulni, hogy értsék a kérdéseket, és csak akkor tudnak rá válaszolni. A figyelmüket folyamatosan fenn kell tartani az órán, akkor sokkal könnyebben megy a tanulás. Az órákon rengeteget gyakorolunk, csak úgy érdemes csinálni. A heti két óra önmagában nem elég a tudás megszerzéséhez, otthon is kell, hogy a tanulók foglalkozzanak az anyaggal. Jutalmazási rendszert vezettem be, osztályzatokat kapnak, valamint némi édességet is. A lényeg, hogy annyit használják a szerb nyelvet az órán, amennyit csak lehet, hiszen mindenhol máshol csakis magyarul beszélnek. Zenta is egy olyan város, ahol főleg a magyar nyelvet beszélik, ezért nincsenek a tanulók rákényszerülve a szerb nyelv használatára, és ezt igyekszünk pótolni az órákon. A legkisebbek nagyon szeretnek játszani, őket játékos módszerrel tanítom – fogalmazott a tanárnő.
Gere Katalin büszkén mesélte, hogy rengeteg olyan diákja van, akik hosszú éveken át jártak hozzá különórára, és utána minden gond nélkül megállták a helyüket egy szerb nyelvű egyetemen. Hozzátette, hogy a középiskolákban nagyon alapszinten tanítják a szerbet, azzal a tudással nem lehet felkészülni a felsőoktatásra. Ehhez az is hozzájárul, hogy nagyon alacsony óraszámmal dolgoznak a tanárok, valamint hogy az órákon nem fordítanak elég figyelmet a szerb írókra és műveikre.
A tanárnő kiemelte, hogy nagyon jók a felnőttcsoportok, az oda járók mindig igyekeznek, és nagyon meg akarnak tanulni szerbül.
– Ezeknek az embereknek a legtöbb esetben a munkához szükséges a folyékony szerbtudás, azért járnak hozzám. A felnőttek nagyobb alaptudással érkeznek, mint a gyerekek, de igazság szerint könnyebb azzal dolgozni, aki kevesebbet tud, mert könnyebben elfogadják a nyelvtani szabályokat és tudnivalókat, mivel másra nem hagyatkozhatnak. Ők az én módszereimet veszik át, és gyorsabban elsajátítják az anyagot, mint azok, akik már elég jól beszélik a szerbet, de kevésbé hallgatnak rám, mert ragaszkodnak a saját verziójukhoz. Később ők is belátják, hogy ez így nem megy, és áttérnek az én nyelvtanulási módszeremre. Igyekszem barátilag, emberközelien elmagyarázni a dolgokat, és akkor jobban elfogadják a tanulók. Ami a szerb gyerekeket illeti, számukra nagyon nehéz a magyart megtanulni, de igyekeznek. Sok diák vegyes házasságból érkezik, de valahogy mindig csak az egyik nyelvet tanulják meg, és ezért járnak hozzám. Sokan későn kezdik el a gyereket tanítani a másik nyelvre, pedig jó lenne már egészen pici korában rögtön mindkét nyelven beszélni hozzá, úgy a legkönnyebb. Későn látják ezt be a szülők, és 5–6 éves korukban kezdik el családon belül tanítgatni a gyerekeket a másik nyelvre, de akkor már nagyon nehéz. Jó lenne vegyes csoportba íratni a kicsiket, vagy a magyarokat a szerb óvodai csoportba a nyelvtanulás miatt. Szabadkán például sok vegyes óvodai csoport van – fogalmazott Gere Katalin tanárnő.
Nyitókép: A Klett tankönyvkiadó könyveit használják a gyerekek (Fotó: Horváth Attila)
