A sakk a gyerekek, valamint a felnőttek számára játékos rejtvény, megtanít küzdeni, veszíteni és nyerni, feldolgozni a kudarcot. Tevékenység, amely a szellemet és a jellemet is fejleszti, és ahogyan Duró Zsuzsa A sakk képességfejlesztő hatásának vizsgálata című munkájában megfogalmazta, „a szellemi sport jó hatással van azokra a képességekre, amelyek a sikeres iskolai teljesítményekhez szükségesek”. Felteszi azt a kérdést is, hogy mire nevel a sakk. „Becsületességre, a következmények vállalására, önuralomra, helyzetértékelésre, gyors megítélésre és döntésre, felelősségérzetre, versenyszellemre, a versenytárs tiszteletére, kitartásra, önbizalomra, a kudarcok elviselésére, lényeglátásra, barátságra, rendszeres és pontos munkavégzésre, fegyelmezett viselkedésre, a szabályok, normák és törvények tiszteletben tartására.”
Ha fejlesztő hatását vizsgáljuk, szintén hosszan sorolhatóak a fontosnál fontosabb részképességek és képességek. Egyebek között: a gondolkodást, az analizáló és szintetizáló képességet, az elvont (absztrakt) és logikus gondolkodást, a kombinatív képességet, az összefüggések felismerésének képességét, a több megoldást nyújtó, divergens gondolkodást, a kreativitást, az elvonatkoztatási és általánosítási képességet, az emlékezőtehetséget, az összpontosítás képességét, a figyelmet, pontosabban a megosztott figyelem képességét, a produktív képzeletet. Ott van még az igencsak fontos problémaérzékenység is, valamint a módszeres, hatékony gondolkodás és a tanulási képesség.
A személyiség, a jellem csiszolásában is igen hatékony. Megtanít arra, hogy az ellenfelet nem szabad lebecsülni, hogy a harcot nem szabad az első nehézség, sikertelenség esetén feladni, hogy ha kudarc ér bennünket, a problémamegoldást újra kell kezdeni. Azt is tanítja, hogy a vereség az élet része, és el kell viselni. Hogy az életben ki lehet jutni a kritikus és nehéz helyzetekből is, és nemcsak egy megoldás van egy-egy problémára, hanem számos lehetőség van még. És ami az utóbbi években mind nehezebb és nehezebb a felnövekvő generációk számára: annak elfogadása, hogy a szabályokat kötelező módon be kell tartani. Fejleszti a gyermek szókincsét, hisz ismerni kell a bábukat, a nevüket, hogyan mozoghatnak, léphetnek és üthetnek a sakktáblán. Fejlődik a térlátás, a kéz és szem koordinációja, valamint a síkban való tájékozódás.
A sakkot agytornának is tartják, hisz ezzel a játékkal fejleszthetőek és karbantarthatóak a mentális képességek, amit idős korban végzett kutatások is bizonyítanak.
