A gyerekek alapvetően sokat mozognak, és feltétlenül nagy a mozgás iránti igényük. Mindezt az iskolai testnevelésóra és a szünetekben az udvaron való futkározás nem feltétlen elégíti ki. Emiatt sok szülő támogatja, hogy gyereke mielőbb valamilyen sportot űzzön, ezzel levezetve felesleges energiáit. Ezenkívül a sport javítja a koncentrációs készséget, elősegítve ezzel a tanulást. A sportkluboknak ez előnyére válik, hisz már korán fel tudnak figyelni a tehetségekre, és biztosítani tudják az utánpótlást.
A gyerekekkel való foglalkozásról és a sporttal való megismerkedésükről Dóka Ádámmal, a Kiskőrösi Tankerületi Központ fülöpszállási Herpai Vilmos Általános Iskola testnevelés- és matematikatanárával beszélgettünk.
Bár testnevelés szakos tanár vagy, mégis a matematika is nagyon közel áll hozzád. Honnan a kapcsolat?
– Sokszor megkapom ezt a kérdést. Az igazság az, hogy nem annyira ritka, hogy a matematika és a testnevelés összekapcsolódik. Biztos sokszor hallottad már, hogy ép testben ép lélek. A Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégiumban tanultam matematika tagozaton. Ebből fakadóan rengeteg matematikaóránk volt, tele algebrával és geometriával. Imádtam, viszont amikor úgy éreztem, hogy most már tele van a fejem, akkor mindig szükségem volt egy kis mozgásra. Ez lehetett akár egy kis kocogás, vagy lementem egy kicsit focizni a többiekkel, és így ki tudtam üríteni a fejem. Szerbiában csak egyszakos képzés van, emiatt nagy dilemmában voltam, hogy a matematikát vagy a testnevelést válasszam. Végül az utóbbi élvezett prioritást, így alakult ki, hogy ez lett az én szakom. Nagyon örülök, hogy végül az élet erre a pályára terelgetett, mert szerelmese vagyok annak, amit csinálok. Szeretek a gyerekekkel foglalkozni, s biztatnám a fiatalokat, pályaválasztókat, hogy aki érez magában ambíciót a pedagóguspályára, az bátran vágjon bele!
Van-e szerinted kapcsolat a testnevelés és a matematika között?
– Úgy gondolom, hogy van. Ahogy a matematikához is szükség van jó intelligenciára és jó gondolkodásra, úgy a mozgásnál is erre van szükség. Például a labdajátékoknál fontos a jó térbeli látás, az intelligencia. Annak a felismerése, hogy a labda hova fog pattanni, vagy kiszámítani a labda ívét, felmérni a gyorsaságát. Ez befolyásolja, hogy hogyan fussunk elébe, mennyire erősen lőjük meg. Úgy gondolom, hogy valamilyen szinten van kapcsolat a két tantárgy között, de ez ugyanúgy igaz más tantárgyakra is.
Milyen elv alapján foglalkozol a gyerekekkel, mire helyezed a hangsúlyt?
– Véleményem szerint a legfontosabb az, hogy a gyerekek megfelelő tudást kapjanak. Alapvető, hogy minden tantárgy sajátosságát és fontosságát megtanulják. Értendő ez a matematikára, de ugyanúgy a testnevelésre is. Lényeges, hogy az általános iskolás korosztály matematikából a legalapvetőbb műveleteket sajátítsa el, testnevelésből pedig a mozgás fontosságát, a helyes testtartást és az egészséges életmódot. Ezenkívül véleményem szerint nagyon fontos az is, hogy megtanulják, hogyan illeszkedjenek be a társadalomba, hogyan tudnak hasznos részesei lenni, melyek az alapvető értékek és elvárások, mint a tisztelettudat és a tudatosság.
Tehát nem csupán tanítasz, hanem neveled is a gyerekeket?
– Úgy gondolom, hogy a pedagógusoknak nem kizárólag az a feladatuk, hogy a nyers, száraz anyagot átadják a gyerekeknek. A szülőkkel karöltve nekünk is segítenünk kell abban, hogy a gyerekek minél jobban és ügyesebben feltalálják majd magukat az életben, és hogy minél jobban tudjanak majd választani maguknak szakmát.
A tanítás mellett edzőként is dolgozol. Ezek szerint versenysportra készíted fel a gyerekeket?
– Tapasztalataim szerint az edzők, a szülők és a testnevelők is igyekeznek a gyerekeket minél előbb abba az irányba terelni, amiben ők kiemelkedőek. Magyarországon az általános iskoláknak, kiemelten azoknak, amelyeknek a sport a fő profiljuk, lehetőségük van arra, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) beszervezze őket a Bozsik Intézményi Programjába, amennyiben megfelelnek a kritériumoknak. Ennek a programnak a fókuszában a labdarúgás áll, de a többi sportágnak is rendelkezésére állnak hasonló programok. Az már testnevelő-, környezet- és gyerekfüggő is, hogy miben fog tudni jót és kiemelkedőt teljesíteni egy-egy tanuló. A labdarúgás áll hozzám a legközelebb, ezért ez a sportágam. A Bozsik Intézményi Program lényege, hogy a gyerekeket minél előbb, minél fiatalabb korosztályban már megismertessék a sporttal. Elsőtől nyolcadikig, sőt már óvodás kortól is igyekeznek felfedezni a tehetséges gyerekeket. Természetesen az edzésekre jöhet bárki, akinek kedve támad, akár rekreatív módon is focizni. Igazából ez arról szól, hogy a gyerekek ilyen fiatalon megtanulják azt, hogy a sport a tiszteletre nevel bennünket, a csapatszellemre. Megtanulnak csapatban játszani, valamint elősegítjük, hogy a sporthoz megfelelő fegyelmet is elsajátítsák. Azon dolgozunk, hogy kialakuljon náluk a versenyszellem, az egészséges rivalizálás. Az Izsáki Sárfehér Sportegyesületnek az U9-es korosztályával foglalkozom, és edzem őket. A Bozsik Intézményi Program keretein belül évi több alkalommal korosztályonkénti fordulókat szerveznek, ahol a gyerekek megyei szinten több falusi és városi csapattal találkozhatnak. Próbáljuk terelni a gyerekeket az egyesületi lét felé. Az ilyen intézményi rendezvényeken könnyen felfigyelhetnek rájuk, és igazolt sportolóvá válhatnak, ami azt jelenti, hogy bekerülnek az MLSZ rendszerébe. Ez megkönnyíti számukra az előrehaladást a sportágban, ha folytatni szeretnék pályafutásukat ezen a téren.
Miben mutatkozik meg a tehetség ilyen fiatal korban?
– Ebben a korban még az az elsődleges, hogy felkeltsük a gyerekek érdeklődését a mozgás és annak fontossága iránt, és hogy megszerettessük velük a sportokat. Nem feltétlenül a focistákat keressük. Ebben a korosztályban a mozgékonyságban, a pályán való tájékozódásban és az egymáshoz való viszonyulásban mutatkozik meg elsősorban a tehetség. A labdarúgáshoz szükséges készségek csak ezután következnek. Ilyen készségek például a labdarúgásban, hogy hogyan bánik a gyerek a labdával, hogyan tudja a társának odagurítani, kapura lövésnél milyen technikával találja el a labdát, milyen a labdavezetése. Az általános iskolás gyerekekre általánosságban jellemző, hogy az izomzatuk még nem állt rá konkrétan egy sportágra. A gyerekek ilyenkor még nem feltétlen csak egy sportágat űznek. Van olyan, aki eljár kézilabdára, focizni is, és emellett még más sportot is űz. Szerintem az a fontos, hogy a mindennapi mozgásuk meglegyen, hogy tanuljanak ebből, aztán később úgyis kialakul mindenkinél, hogy mi az, amit magasabb szinten szeretne űzni. De az is elég, ha időtöltésként szívesen lemegy focizni a pályára a barátokkal.
Az edzéseken mire helyezed a hangsúlyt?
– Arra, hogy alapvető örömmel jöjjenek a gyerekek edzésre, hogy sokan legyünk, és ez a jókedv kitartson edzés után is. Fontos, hogy egy jóízűt tudjanak mozogni, és jó élményekkel térjenek haza. Az edzéseken arra törekszünk elsősorban, hogy jól érezzék magukat. Csak ezután térünk rá arra, hogy ügyesedjenek, és a sportág sajátosságait el tudják sajátítani. Nagyon fontosnak tartom, hogy kialakuljon a gyerekekben a fegyelem, ami ugyanolyan fontos az iskolában is, mint az edzéseken.
Általában mi jellemzi a szülőket és az ő hozzáállásukat?
– Általában a szülők számára a legfontosabb dolog, hogy a gyerekek mozogjanak, jól érezzék magukat, valamint hogy szocializálódjanak. Természetesen vannak, akik komolyabban veszik a sportot, és esetleg többet látnak bele. Ez nem feltétlenül baj, de nekik is el kell fogadniuk, hogy ebben a korosztályban még nem feltétlen ezen van a hangsúly. A profizmus később keresendő, de természetesen azt, aki már ilyen fiatalon kiemelkedő, biztosan észreveszik, és felkelti mások figyelmét, aminek köszönhetően esetleg később profi sportolóvá válhat.
