Holpert Ervin bezdáni származású kajakossal legutóbb tavaly szeptemberben beszélgettünk, amikor friss világbajnoki hatodik hellyel tért haza a csehországi Račicéből. Korábban, Dejan Pajićtyal egy hajóban ülve, ezüstöt szerzett a plovdivi Eb-n. Ervin a törökországi Belek városában edzőtáborozik – az utazás előtti utolsó pillanatban kaptuk el.
Európa-bajnoki ezüst párosban, vb-döntő, pontosabban hatodik hely a négyesben. Milyen volt 2017 lezárása, valamint a teljes év összességében?
– Az országos bajnokság is jól sikerült a vb után, két aranyat szereztem, és egy ezüstöt. Elégedett vagyok a csapat- és az egyéni hajóval egyaránt. Ha az Eb-dobogót és a vb-döntőt, a hatodik helyet nézem, egyértelműen jó év volt a 2017-es. Idén azonban előrébb szeretnék lépni.
Mennyi pihenőtök volt a téli alapozásig?
– Az országos után, vagyis szeptember eleje-közepétől számítva volt három hetünk, aztán már indult a felkészülés az idei évre. Egy hónapnál tovább sohasem szoktunk pihenni. Októberben is ment a munka, bár volt egy kis kitérőm, meghívásos versenyen szerepeltünk (Bedőcs Krisztinával – a szerző) Kínában, Sanghajban. Két hetet ott töltöttünk, és részt vettünk egy maratoni tesztversenyen, pontosabban a helyiek tesztelték a pályát velünk és több, különböző országokból hívott versenyzővel. Novemberben már gőzerővel folyt a munka.
Hogyan épül fel pontosan ez a téli felkészülés?
– Szerencsére már kifelé megyünk az alapozásból. Törökországban kezdődnek a vízi, vagyis a kajakos edzések. Szárazföldi felkészülésnek nevezzük ezt a periódust, amely most ért véget. Ebben az időszakban nem tudunk vízen lenni, sokat futunk, sokat edzünk a konditeremben, úszunk, és kajakergométereken dolgozunk.
Január elején Újvidéken voltatok együtt a válogatottal.
– Itt a klasszikus téli munkát végeztük. 12–14 kilométereket futottunk, és másfél–két órás programokat csináltunk az edzőteremben. Napi két edzésünk volt, néha három, ha különösen erős hetet tervezett a kapitány. A tervünk blokkokra van osztva. Jól sikerültek ezek az edzések, úgy érzem, hogy még most is képes voltam fejlődni, bár már nem vagyok annyira fiatal (31 – a szerző). Növekedett az állóképességem, az erő-állóképességem.
Mi vár rátok Törökországban?
– Két periódusban zajlik az ottani felkészülés. Valaki hazajön a kettő között, valaki pedig ott marad. Akik tavaly dobogóztak világversenyen, azok választhattak, hogy a két tábor között hazajönnek-e, én a kinnmaradást választottam. Egy három- és egy négyhetes blokkunk lesz, én pedig összekötöm a kettőt, vagyis nyolc hetet leszek kint egyfolytában.
Megnövekedett a férfiválogatott, milyen a hangulat a csapatban?
– A hangulat jó, mint mindig, a kapitány pedig bővített a kereten, mert az U23-asokat is bevette. A női csapatnak új edzője lett, és a férfiaknál is bővült a keret egy új trénerrel. Szerbiának jelenleg nagy csapata van.
Ahogy a csapat, úgy te is jó irányba haladsz?
– A feltételeink hasonlóak maradtak, inkább magamon érzem a fejlődést. Sok tapasztalatom van, most mégis hozzá tudtam tenni apró lépéseket a felkészülés során. Éreztem, hogy bennem van a lehetőség, és valóban így lett. Nagyon várom a következő időszakot és a versenyszezont. Egyelőre az erőnléti előrelépést érzem jelentősen, fizikális tekintetben a legjobb formámban vagyok. Mondhatni, semmivel sem maradok el a 24 éves Ervintől. A technikai részt a meleg vízi edzőtáborban látjuk meg, de arra is készültem fejben, és tudom, melyek azok a részek, amelyeken változtatni kell.
Sok alkalmad lesz bizonyítani a fejlődést? Hogy néz ki a 2018-as programod, mire készülsz a legjobban?
– Ki akarom hozni magamból a maximumot. Ha sikerül, egy világbajnoki dobogóval ki tudnék egyezni. Már szinte minden helyezett voltam vb-n, negyedik, ötödik, hatodik… Idén megcéloztam az érmet. Vagyis a portugáliai vb-n lesz a hangsúly, de közben természetesen lesznek kisebb-nagyobb versenyek, amelyekkel a válogatottba tudunk bekerülni, és az Eb is fontos lesz, hiszen idén Belgrádban rendezik.
Tudsz már valami konkrétat, mely hajókba ülsz majd be?
– A négyest, amellyel a vb-hatodik helyet szereztük, biztosan tovább szeretnénk vinni. Mindenki úgy érzi közülünk, hogy tudunk fejlődni, tovább csiszolódni, hiszen tavaly összességében csak néhány hetet edzettünk együtt, és máris döntőbe jutottunk. Ha minden jól megy, idén reális lehet a dobogós helyezés az egységgel.
Nagyjából egy éve azt mondtad, Tokióig mindenképp versenyezni fogsz. Tartod?
– Igen, biztosan.
