Nemrégiben egy ismerős arc tért vissza Szabadka sportéletébe, a korábbi olimpiai és Európa-bajnok röplabdázót, Mester Gyulát választották meg ugyanis a Spartacus Sportegyesület elnökévé. Az aktív sportpályafutását pár éve abbahagyó Mester elmondása szerint arra törekszik majd, hogy az egyesületben működő 25 klub minél jobb együttműködésben dolgozzon, hogy kiálljanak egymásért, mert ez is elengedhetetlen ahhoz, hogy az ország egyik legpatinásabb sportegylete visszaszerezze megtépázott hírnevét.
Hogyan került képbe a Spartacus vezetői posztja kapcsán?
– Már tavaly is megkerestek, de akkor nem nagyon akartam elvállalni, de megváltozott a véleményem, mert úgy gondolom, hogy mégiscsak jobb, ha valaki az egykori sportolók közül veszi át ezt a posztot, mintha egy hozzá nem értő vagy egy politikus kerülne oda. Úgy döntöttem, hogy valamilyen formában mindenképpen szeretnék visszatérni a szabadkai sportéletbe. Mivel a röplabdaklubban erre nem volt mód, úgy gondoltam, hogy ez egy új kihívás, és megpróbálom itt bizonyítani, hogy mit tudok. Természetesen nem lesz könnyű, mert ez egy teljesen új dolog a számomra, remélem, hogy megszolgálom a bizalmat. Persze nem egyedül fogok dolgozni, mert itt vannak a klubvezetők, akik értik a dolgukat, és arra számítunk, hogy a helyi önkormányzat is segítséget nyújt a munkához.
Akkor végül is ebben a pár hónapban, amióta felmerült a neve az elnöki posztot illetően, volt ideje átgondolni az ezzel járó teendőket, volt lehetősége felmérni, hogy milyen állapotok uralkodnak a Spartacuson belül.
– Beszélgettem egykori játékostársammal, aki a Vojvodina Sportegyesületnek volt az elnöke, hogy miről szól egy ilyen funkció, milyen teendőkkel jár együtt, aztán döntöttem úgy, hogy kipróbálom magam ezen a pozíción. Ha nem megy, átadom valaki másnak, nem vagyok olyan, hogy ragaszkodjam valamihez, amire nem én vagyok a legmegfelelőbb, nem a funkció miatt vállaltam, hanem mert segíteni akarok. Remélem, hogy valami újat tudok hozni a Spartacus életébe.
Mit remél a jövőtől, miben változhat Szabadka sportélete?
– Először is ezt a sportegyesületet kell újraszervezni. Ez az ország egyik legrégebbi sportklubja, már a volt Jugoszláviában is az egyik legpatinásabb egyesületnek számított. A klubokkal való együttműködéssel szerintem nem lesz gond, mert majdnem mindegyiknek van valamilyen problémája, amelyeket közösen igyekszünk orvosolni. Jelenleg 25 klub működik a Spartacuson belül, amelyeket szorosabban össze kell fogni, és együttesen kell fellépni az őket érintő kérdésekben. Konkrét tárgyalások még nem zajlottak, mivel még friss a kinevezésem, de az első közgyűlésünket már valószínűleg októberben megtartjuk, ott már terveket is igyekszünk egyeztetni majd.
Mit szóltak a klubok a kinevezéséhez?
– Sok klubvezetőt csak látásból ismerek egyelőre, de már a kinevezésemkor többen odajöttek, gratuláltak. Örültem, hogy egyhangúlag szavaztak bizalmat. Ebben a gazdasági helyzetben biztos nem lesz könnyű dolgom, de nyitottnak kell lenni, mindenki bizalommal fordulhat hozzám. Fontos tudatosítani, hogy milyen lényeges sporttal foglalkozni, nemcsak a fiataloknak, hanem az idősebbeknek is, mert egészségesebbek maradunk, normálisabb életet élhetünk általa. Volt néhány alkalom, amikor fiataloknak mesélhettem a pályafutásomról, a tapasztalataimról, és elmondtam, hogy természetesen az iskola a legfontosabb, de annak ellenére, hogy nem lesz mindenkiből élsportoló, fontos, hogy kicsit elmozduljanak a számítógép elől, hogy valamilyen sportágban megtalálják magukat. Nem kell mindennap edzeni, elég, ha hetente kétszer-háromszor elmennek futni, teniszezni, kosárlabdázni. Meg úgy általánosságban fontos, hogy szociális életet éljenek, ne csak a Facebookon és egyéb közösségi portálokon keresztül. Nekem szerencsém volt, mert édesapám is sportolt, háromszoros ifjúsági jugoszláv bajnok volt diszkoszvetésben, így mindig is támogatta, hogy sporttal foglalkozzam. Először természetesen atlétikára küldött, tehetséges magasugró is voltam, de később áttértem a röplabdára. Azt, hogy megszerettem a sportot, tulajdonképpen neki köszönhetem. Meg a tévének, mert azon néztem az olimpiákat, a világbajnokságokat, és én is érmeket akartam nyerni.
