Ha netán valaki is azt hinné, hogy Szerbiában évente túl kevés nemzetközi sportrendezvényt tartanak, a múlt héten a fordítottjáról győződhetett meg. S alighanem annak a szerénységbe álcázott nagyzolásnak is lőttek, hogy Szerbia – ez alatt azért inkább Belgrádot kell érteni – ha nem is nyer sok érmet, szervezőként mindig jelesre vizsgázik.
Csak néhány nappal azután, hogy a szerb főváros szégyenszemre lekerült az asztalitenisz Pro-tour rendezőinek listájáról, amiért e tájakon még rangosabb asztalitenisz-versenyről jó időre le illik mondani, egészen váratlanul kiderült, hogy komoly veszélyben forgott (vagy még forog is) a jövő évi Universide. Habár az illetékesek már régóta úgy nyilatkoztak, hogy minden a legnagyobb rendben s a főiskolás sportolók vb-jét akár holnap is el lehetne kezdeni, kiderült, hogy a helyzet merőben ellentétes, Belgrád csak félúton jár, számos szervezési kérdés még tisztázatlan, a szükséges anyagiak nagy része még most is csak az álmokban és papíron létezik, a legnagyobb gond pedig a létesítmények állapota és felszerelése.
Vagy másfél éve annak, hogy a cég, amelyet a főváros az Universiade megrendezésére alapított, felhívta a figyelmet egyes dolgokra. Magasabb körökben a szennyes kiteregetésének csak emlegetett lehetősége is nagy pánikot váltott ki, s a cég igazgatóját, a montenegrói származású újvidéki Siniša Jasnićot, a hazai főiskolás-sportszövetség első emberét és a Nemzetközi Főiskolás-sportszövetség (FISU) vezetőségi tagját akkor azzal fékezték meg, hogy megvádolták, saját zsebére dolgozott, amikor az Universiade egyenruhaigényeire a varaždini Varteks céggel kötött védnöki szerződést.
Jasnić tagadta a vádakat, azután már többé senki sem feszegette a kérdést, s az előkészületek úgy folytatódtak, mintha mi sem történt volna. Hivatalosan senki sem tette közzé, hogy a horvátokkal megszakították volna a szerződést, és a ruházatot más, például hazai cég vette át. Nem szivárgott ki, hogy Jasnić számlájával foglalkoztak-e azok, akiknek ez a munkahelyleírás szerint kötelességük, és nem világos az sem, hogy a szervezők mennyit költöttek különböző küldöttségekre, amelyek szinte szünet nélkül járták a világot. Nagyon érdekes lenne például tudni, hogy ki és milyen minősítésben, milyen feladattal és milyen sikerrel járt a legutóbbi bangkoki Universiadén. A siker alatt persze nem a saját anyagi haszon és a kéthetesnél is hosszabb dőzsölés értendő. Egészen péntekig így tűnt, az Universiade nyeregben van, sok hazai sportoló pedig nyilatkozatában a belgrádi főiskolás-vb-t az idény legfontosabb versenyeként jelölte meg.
Jasnić egy éve el akarta adni újvidéki lakását és a fővárosba szándékozott költözni, mert a munkája oda köti. Hogy a háttérben mégis mozgolódik valami, abból is tudni lehetett, hogy a költözködésből nem lett semmi.
Így mégsem érkezett derült égből a villám. A szervezőbizottság elnöke, Božidar Đelić, a kormány elnökhelyettese bő nyolc hónappal a verseny kezdete előtt ugyanis félretette a cégigazgató Jasnićot azzal a magyarázattal, hogy megvonja tőle a döntésjogot, a rendezvény végrehajtó bizottságának élére pedig Nebojša Ilićet választotta, aki eddig az evezősök szövetségi kapitányaként volt ismert. Sehol egy szó arról, hogy a Jasnić vezette cégnek a továbbiakban van-e bármilyan köze az Universiadéhez, s hogy Jasnićot valaki más váltja-e az igazgatói székben, és még arról sem írnak a fővárosi lapok, hogy Ilić kinek a helyére került.
A FISU-ban mindenről értesültek, s megfenyegették Belgrádot, hogy elveszik a rendezési jogot. A szerb főváros gyors számítást végzett, és rájött, hogy a 21 sportág és a 13 ezer sportló nagyon sok. A 13 állandó sportág mellett így a listán maradt a taekwondo, mert annak költségeit a FISU fedezi, és az íjászat, mert annak pénzelését a szakági nemzetközi szövetség vállalta. Lekerült viszont a műsorról a kézilabda, a karate, a birkózás, a sportlövészet, az evezés és a kajak-kenu. A FISU egyetértett, Belgrád marad a szervező, és azt is tanácsolta, hogy több sportág versenyét Vajdaságban tartsák meg, ahol már megvannak a rendeltetésnek megfelelő létesítmények. A szerb főváros erre is bólintott, így például Újvidék, Nagybecskerek, Versec és Inđija is kap az Universiadéból.
Amikor arról kérdezték, hogy miért épp az evezés és a kajak-kenu került le a műsorról, Nebojša Ilić anekdotába illő válasszal szolgált. Azt mondta ugyanis, hogy nyáron a Száva-tavon sok a fürdőző, s nemcsak hogy nem lenne rendjén a fővárosiakat hetekre megfosztani a lubickolási lehetőségtől, hanem komoly balesetveszély is fenyegetne, ha a fürdőzők esetleg akadályoznák a versenyek menetét.
Ehhez, ha a rendezés komolyságát és alaposságát lenne szándékunk elemezni, további kommentár nem is lenne szükséges. Esetleg annyi kívánkozik még a végére, hogy nagy botrány helyett kaptunk egy kisebb blamázst „ha már ment a fejsze, legalább a nyele maradjon” alapon.
