Nagyobb összegben mernék fogadni, hogy a cím alapján a legtöbb magyar ajkú embernek az igencsak népszerű 3+2 együttes jutott az eszébe. Pedig erről szó sincs.
Akiknek jó az emlékezőképességük, azok még emlékezhetnek a mintegy két és fél évvel ezelőtt megjelent írásra, melyben azt közöltük, hogy a zentai Paku Roland labdarúgóra Belgrádban is felfigyeltek, s a fiatal középpályás a fővárosi OFK Beogradban folytatja pályafutását. Aztán 2006. szeptemberében felpörögtek az események, ugyanis Roland az MTK-nál próbajátékra jelentkezett, nem sokkal később pedig már a Győri ETO együttesében tűnt fel.
– 2006. augusztusában a Magyar Szóban megjelent cikkel a kezünkben jelentkeztünk a budapesti MTK-ba próbajátékra. A kék-fehérek utánpótlás edzője, Juhász Tibor azt mondta, ha az újságban megjelent írásnak a 15 százaléka igaz, akkor nagyon jó, s három nap próbaidőt adtak Rolandnak. Az első edzés után Juhász közölte, hogy szeretnék leigazolni a fiamat – mondta Paku Roland édesapja, Ernő. – Utána azonban nem épp minden a legjobban alakult, ugyanis a pszichológus azt állította, hogy mi nem is vagyunk magyarok, törjük a magyar nyelvet. Szerettük volna, ha nekem és a feleségemnek is találnak valami ideiglenes munkát, mivel a fiammal nagyon elégedettek voltak, mindenáron szerették volna az MTK-ban tartani. Egész augusztusban Várszegi szállodájában lakott, s szeptember 1-jén elment Budapesten az iskolába. Még aznap este közölték velünk, hogy Roland marad az MTK-ban, de a szülőknek semmit nem tudnak biztosítani. Mivel nem akartuk egyedül hagyni a fiunkat, úgy döntöttünk, hogy nem egyezünk bele a döntésükbe, és Fülöp Ferenc, valamint Vörösbaranyi József játékosmenedzserek segítségével Győr felé vettük az irányt, ahol az edzők szintén elégedettek voltak Roke teljesítményével, így az a furcsa dolog történt meg, hogy pénteken Budapesten kezdte a sulit, hétfőn pedig már Győrben ült az iskolapadban.
Úgy éreztük, hogy egy ilyen fiatal gyerek esetében a családi harmóniára mindenképp szükség van, s ezt is tartottuk szem előtt, hogy mi is ott legyünk, ahol ő van.
Az édesapa bevezetője után már az érintett, a mese főszereplője veszi át a szót.
– Az MTK-ban mindössze három mérkőzésen léptem pályára, s az első volt az igazán emlékezetes, amikor a Győri ETO ellen játszottunk. Azt a mérkőzést 2:0-ra megnyertük, én egy gólt lőttem. Amikor szeptember elején megjelentem a győri stadionban az utánpótlás csapat edzésén, akkor sokan összesúgtak a hátam mögött, s hallottam amint mondják: ő lőtte a gólt ellenünk...
• Hogy tetszik Győrben?
– Nagyon gyorsan és jól feltaláltam magam ebben az észak magyarországi igen szép városban. A feltételek kiválóak, nagyon megszerettem a várost. Nagyon sok új barátot szereztem, akik közül a legtöbben labdarúgók, hiszen sok időt töltünk együtt a klubban. Befejeztem az általános iskolát, beiratkoztam a tragikusan elhunyt Fehér Miklós nevét viselő Sportgimnáziumba, ahol valamivel kevesebb hangsúlyt fektetnek a tanulásra, inkább a sport kerül előtérbe, ami azt jelenti, hogy minden nap átlagban öt óránk van.
• Jelen voltam az egyik edzéseden, amely 17 órakor kezdődött és 19.30-kor még mindig tartott.
– Az valóban egy kicsit elhúzódott, én sem értettem pontosan, hogy mi is történik. Néhányunknak az edző különedzést tartott, de legtöbbször egy edzés két óráig tart.
• Ez év elején Olaszországban szerepeltek, júniusban pedig Oroszországban léptetek pályára.
– Olaszországban nagyon jól játszottunk és szép eredményt értünk el, hiszen egy erős nemzetközi tornán a nyolcadikok lettünk. Moszkvában a szerepléssel már kevésbé voltunk elégedettek, de megérte elmenni, mert az ilyen és az ehhez hasonló tornákon sokat tanulhatunk, annál is inkább, mert ezeken a versenyeken a nagy csapatok legjobb utánpótlás együttesei vesznek részt, mint például a Szpartak Moszkva csapata, vagy Moszkva, illetve Belgrád válogatottja, vagy a berlini Hertha, Olaszországban pedig a Liverpool, a Juventus, a Lazio, a Torino, a dortmundi Borussia ellen játszhattunk.
• Amióta Győrben vagy, több poszton is bizonyíthattál.
– A 4-4-2-es felállításban legjobban a középpályán, ott is a bal szélen szeretek játszani. Ez a poszt a kedvencem.
• Nincs olyan fiatal labdarúgó, akinek ne lennének céljai, álmai?
– Az egyik célom, hogy szeretnék bekerülni a magyar korosztályos válogatottba, a másik pedig nem változott, ugyanaz mint volt pár évvel ezelőtt: a londoni Arsenalban szerepelni, s természetesen a példaképem is maradt Cesc Fabregas.
• Két ligában is szerepel a csapat.
– Igen, játszunk az NB I.-ben, ami két részre van osztva, s ezen kívül még egy nemzetközi ligában is játszunk, ahol rajtunk kívül lengyel, szlovák és cseh csapatok szerepelnek. A magyar ligát szerintem különösebb gond nélkül megnyerjük majd, mivel nagyon jó edzőnk van.
Talán érdekességként megemlíthető, hogy a Győri ETO-ban mekkora figyelmet tulajdonítanak az utánpótlásnevelésre. A Kemény Dénes vezette magyar férfi vízilabda-válogatott sorozatban háromszor nyerte meg az olimpiát, de a szakmai stáb csak a legutóbbi, pekingi olimpia előtt kezdett el azzal foglalkozni, hogy a nemzeti együttes tagjai milyen ételeket fogyasztanak. Győrben erre már a 15 évesek esetében is odafigyelnek, s már az ő számukra is külön kialakított étrendet írnak elő, megfelelő kalóriamennyiségű ételekkel.
És, hogy a végén magyarázatot adjunk a címre is: a Győri ETO október elején három plusz két éves szerződést ajánlott Paku Rolandnak, aki természetesen ezt el is fogadta. Nem gyakori eset, hogy ilyen fiatalon valaki elé profi szerződést tesznek. Csak remélni tudjuk, hogy ez csak a kezdet, s majd egy napon arról számolhatunk be, hogy teljesült Paku Roland fiatalkori, Londonnal kapcsolatos vágya, mert köztudott, hogy álom nélkül nincsen holnap...
