A horvát férfi kézilabda-válogatott tagjai a vasárnap véget ért világbajnokság után Zágráb főterén, a Jela čić t éren ünnepelték az ezüstérmet, ám a mintegy 20 000 ember jelenlétében lezajlott, előre megszervezett rendezvény előtt igen furcsa események zajlottak le a díjátadás során, amelyre a zágrábi Arenában került sort. Az történt ugyanis, hogy amikor az érmeket adták át a horvát együttesnek, Ivano Bali ć és Petar Metli čić sportolóhoz méltatlanul viselkedett: az előbbi, akit kétszer választottak meg a világ legjobb játékosának, nem volt hajlandó kézbe venni a második helyezettnek járó serleget, az érmet pedig nem a nyakába, hanem először a zsebébe tette, majd a fiának, Dinónak adta.
Az utóbbinak is, aki a csapatkapitány volt, csak néhány másodperc erejéig lógott a nyakában az érem, aztán ő is levette. Balić, aki esetében ez a cselekedet nem új keletű (ugyanis a 2008-as, norvégiai Európa-bajnokság után, amikor a döntőben a horvátok kikaptak a dánoktól, az irányító akkor sem tette az érmet a nyakába), a következőket nyilatkozta:
– Igaz, hogy nem úgy vettem át az érmet, ahogy azt illik, de nekem ez volt a válaszom azokra a bírói hülyeségekre, amelyeket a dán játékvezetőknek azok sugalltak, akik a kézilabda-szövetség bizottságának a tagjai. Nem szégyellem magam a tettem miatt, mivel azoknak kellene szégyenkezniük, akik a Nemzetközi Kézilabda-szövetséget vezetik.
Horvátországban most mindenki a bírókat szidja, akik sokak szerint nem vezették jól a döntőt, de nem az ő ítéleteik miatt nyertek a franciák. Ha egy vagy két gól lett volna a különbség, akkor talán lehetne erre fogni, de mint tudjuk, a vége 24:19 lett, vagyis öt gól volt a különbség, s ne felejtsük el, hogy egyik pillanatban 18:18 volt az eredmény, ami után a horvátok egy, a franciák pedig hat gólt lőttek. S nem elég, hogy a horvát játékosok uszítják a közvéleményt a bírók ellen, teszik ezt az újságírók is, ugyanis néhányan közülük már csatlakoztak a facebook honlapon létrehozott csoporthoz, mely a „dán bírók a legnagyobb s...fejek és idióták... számunkra a horvátok a világbajnokok” című csoporthoz, amelyhez tegnap délig 1604-en csatlakoztak. A nagy bírók elleni hadjáratból azonban semmit nem lehetett érezni vasárnap este a főtéren, ugyanis a horvát játékosok és a szakmai stáb többször is, legalább hússzor elénekelte a „Hrvatska je prvak svijeta” (Horvátország a világelső) refrénű nótát, s a horvát kézilabdázók is már a csütörtöki parlamenti ülést várják, ott ugyanis kiderül, mekkora összegű prémiumra számíthatnak. A hírek szerint az összeg 5000 euró lesz fejenként, mivel a játékosok tavaly, az Eb-ezüstért is ennyi pénzt kaptak. Igaz, ez csak az államtól érkező pénz, s minden bizonnyal a horvát szövetség (HRS) sokkal nagyobb összeget hagy majd jóvá: az athéni aranyéremért a szövetségtől fejenként 100 000 euró járt mindenkinek. A HRS a belépőkből 23 millió kuna (3 100 000 euró), a zágrábi önkormányzattól pedig 7,5 millió kuna (egy millió euró) bevételhez jutott.
Amolyan balkáni betegség az, amit a horvátok műveltek: mindent a bírókra fogtak, s csak néhányan ismerték el azt, amit vasárnap délután mindenki, akit csak érdekelt, láthatott: a franciánál nincs jobb csapat a világon. Tetszik ez vagy nem, így van, s akkor sem lenne másképp, ha a döntőben nem dánok, hanem németek, szerbek, oroszok, románok bíráskodtak volna.
