Ahelyett, hogy méltóságteljesen eltűrtük volna, ki tudja hányadszor a csalást, saját magunknak okoztunk még nagyobb kárt – olvasható a szarajevói Dnevni Avaz napilap sportoldalon megjelenő cikkében. Nem nehéz kitalálni, a Bosznia-Hercegovina–Magyarország férfi kézilabda mérkőzésről, a 2009-es világbajnokság selejtezőjéről van szó.
Mint ismeretes az első találkozón Magyarország két góllal nyert, a szarajevói visszavágó azonban botrányosan ért véget, ugyanis a 49. percben 27:24-es magyar vezetésnél pillepalackok, öngyújtók, fémpénzek és még mobiltelefon is repült a vendégjátékosok és a bírók, valamint a küldött felé, így a találkozó idő előtt véget ért. A bosnyák napilap azt állítja, hogy „még ha az európai kézilabda székházában kifőztek ellenünk valamit, s a bírók minden lehetséges módon m
egakadályozták majd a bosnyák csapat kijusson a világbajnokságra, akkor sem lett volna szabad megengedni, hogy a találkozó félbeszakadjon. A hidegvérű izlandi játékvezetők szemrebbenés és szégyenérzet nélkül segítették a magyar csapatot, de ez ellen nincs mit tenni, ez Európa, amihez mi csatlakozni szeretnénk. Ennek ellenére, megengedhettük-e az északi bíróknak, hogy ne üljünk fel a provokációnak számító bírói ítéleteknek? A mi szövetségi kapitányunk, Halid Demirović minden tőle telhetőt megtett: elkérte a mikrofont és nyugalomra intette a nézőket.
– A küldött beszélt az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) embereivel, akik azt mondták neki, hogy a mérkőzés csak abban az esetben folytatódhat, ha a nézők nem dobálnak be különféle tárgyakat a pályára. Megkértem a szurkolókat, hogy semmit ne hajigáljanak a játékosok felé, mi pedig majd megpróbáljuk megfordítani az eredményt – nyilatkozta Demirović. A rossz bíráskodás ellen esernyők, palackok, öngyújtók bedobálásával harcolni nagy tiszteletlenség a szövetségi kapitánnyal szemben, aki nem ezt érdemelte. A bosnyák válogatottak és csapatok, a legfontosabb mérkőzéseken nyújtják a leggyengébb teljesítményt. Talán egy pszichológus lenne a megoldás. A kézilabda-szövetségben azt híresztelték, hogy a selejtezőre alkalmaznak egyet, ám ebből nem lett semmi.
A szlovén Celje balátlövője, Mirsad Terzić a következőket nyilatkozta:
– Nem tudom, mit mondhatnék mindezek után. Képtelen vagyok elmondani, hogyan érzem magam. A bíráskodás borzalmas volt. Az izlandi bírókon látszódott, hogy milyen oknál fogva jöttek Szarajevóba. Azt nem mondom, hogy mi nem hibáztunk, mivel rosszul kezdtük a találkozót. Amikor a magyarok 3:0-ra elhúztak, a bírók korrektül fújtak, ám amikor megközelítettük őket, lefaragtunk a hátrányunkból egy kicsit, azonnal kezdődött a csalás. Amikor Damir Doborac ellen szabálytalankodtak a vendégek, a játékvezetők támadó szabálytalanságot ítéltek. Ezt nem hittem el, s, hogy még fájóbb legyen a dolog, ez 26:24-es magyar vezetésnél történt.”
Amikor testi épségük forgott veszélyben, a magyar játékosok bementek az öltözőbe. A mérkőzés küldötte, a svéd Ericsson, mivel nem érezte magát biztonságban, így a magyar csapatnak sem tudta garantálni, hogy nem esik bántódásuk, ezért véget vetett a találkozónak. A bosnyákok azt róják fel a svéd küldöttnek, hogy nem tett meg mindent azért, hogy a találkozó folytatódjon. A Dnevni Avaz újságírója szerint ki kellett volna ürítenie a sportcsarnokot.
„– Nem volt idő a nézők eltávolítására. Már fél órája állt a játék, s legalább 15 perc kellett volna, hogy valamennyi néző elhagyja a csarnokot, s utána a magyarok még egy órát melegítettek volna – mondta Ericsson. A két bíró, Hlynur Leirson és Anton Palsson folytatták volna a mérkőzést ám a magyarok és Ericsson másként döntöttek. A bosnyák kézilabda-szövetség főtitkára, Smajo Karačić már jelezte, hogy mivel Ericsson ok nélkül vetett véget a találkozónak, már óvtak az EHF-nél a történtek miatt.
– A magyarok, ahelyett, hogy néhány percig a folyosón várakoztak volna, bementek az öltözőbe, s közölték Ericssonnal, hogy nem hajlandóak játszani, mivel nem érzik magukat biztonságban – mondta Karačić. A küldött, aki állandóan kapcsolatban volt az EHF képviselőivel, azt az utasítást kapta, hogy a magyaroknak vissza kell menniük a pályára, különben 10:0-ra elveszítik a mérkőzést. A küldött, ahelyett, hogy ezt közölte volna a magyar csapat játékosaival és vezetőivel, bement a sportcsarnokba, s megpróbált valamit megmagyarázni az amúgy is már feltüzelt és kiprovokált hangulatban levő szurkolóknak, akik őt elkezdték dobálni. Ezt a küldött azonnal kihasználta, s nem engedte folytatni a mérkőzést.
A Dnevni Avazban megjelent írástól eltérően, a Glas Srpske (A szerbség hangja) című újság a következőket írja: „egy felelőtlen csoport, nevezzük őket szurkolóknak, a történelmi találkozó 49. percében, saját kezébe vette az igazságszolgáltatást, s különféle tárgyakkal elkezdte dobálni a vendégjátékosokat és az izlandi bírókat. A mérkőzés félbeszakadt, a hivatalos személyek és a magyar játékosok pedig az öltözőkben kerestek menedéket. A drukkerek viselkedését kommentálni teljesen felesleges, de akkor mit mondjon az ember arra, ami ezután következett. Amikor a kedélyek egy kicsit megnyugodtak, a magyarok ráálltak a folytatásra, s a mérkőzés küldötte, Ericsson megpróbálta elmagyarázni a nézőknek, hogy a találkozó milyen feltételek mellett folytatódhat. Erre a nézők kifütyülték, majd pedig azt kezdték kiabálni, hogy „Ez itt Bosznia!”. Ő nem tehetett mást, minthogy véget vetett a mérkőzésnek. Így egy kiváló kézilabdás generáció álma szertefoszlott, ugyanis már biztos, hogy nem lesznek ott a jövő évi horvátországi világbajnokságon. S, hogy ki tette tönkre az álmokat? Sajnos nem az izlandi bírók, hanem az ú. n. szurkolók.”
Markus Glaser, az EHF versenyirodájának vezetője elmondta, az eseményekről és a mérkőzésről a fegyelmi bizottság mai ülésén dönt. A világbajnoki sorsolást szombaton rendezik Zágrábban.
