Július 23. és augusztus 8. között Tokióban rendezik meg a XXXII. nyári olimpiai játékokat. Érdekességek a tokiói olimpiáról:
Az eredetileg 2020 nyarára tervezett játékokat az ötkarikás mozgalom történetében példátlan módon, a koronavírus-járvány miatt, egy évvel el kellett halasztani. A fertőzés terjedése miatt azonban a japán fővárosban az olimpia alatt, egészen augusztus 22-ig szükségállapot van érvényben, ezért az a döntés született, hogy a versenyeket nőzők nélkül, üres lelátók előtt rendezik. Zárt kapus játékokra sem volt még példa, az idei olimpiát sokan már a csonka moszkvai és Los Angeles-i játékokkal helyezik egy sorba.
A világjárvány közepette rendezett olimpia szigorú karanténszabályok és ellenőrzés mellett zajlik majd, a szabályok súlyos megsértéséért akár kiutasítás is járhat. A sportolókat és a kísérőket az elutazásuk előtti három napon belül kétszer is tesztelni kell, Japánba érkezésükkor újabb ellenőrzés vár rájuk, és a versenyek alatt is rendszeresek lesznek a tesztelések. Az olimpiai helyszínekre való belépéskor mindenki testhőmérsékletét ellenőrzik, s kötelező a maszk viselése. A résztvevőknek mindvégig egyfajta „buborékban" kell maradniuk az olimpiai falu, a verseny- és tréninghelyszínek között, csak kijelölt járművekkel közlekedhetnek és csak engedélyezett helyeken étkezhetnek. A versenyzők nem keveredhetnek egymással, akinek véget ért a versenye, azonnal haza kell utaznia.
A nyitóünnepségre is szigorú biztonsági előírások vonatkoznak: itt is kötelező a maszkviselés, a stadionban csak ezer VIP-vendég lehet jelen. A sportolóknak versenyük előtt hat órával negatív tesztet kell szolgáltatniuk, az eredményhirdetésnél a testi kontaktusok számának csökkentése érdekében tilos a kézfogás és az ölelkezés, az érmeket sportdiplomaták helyett maguk a versenyzők akasztják nyakukba. Várakozások szerint a játékokon részt vevő sportolók 80 százaléka lesz beoltva (a japán lakosságnak ugyanakkor csak 30 százaléka), a magyar küldöttségnek csak Covid-19 ellen védett sportoló lehet tagja.
Tokió második alkalommal rendez olimpiát, ezt megelőzően 1964-ben adtak otthont a játékoknak. Valójában azonban az idei már a harmadik olimpia lehetne a japán fővárosban, amely megkapta az 1940-es olimpia megrendezési jogát, de ettől 1938-ban a kínai-japán háború és a nemzetközi nyomás miatt visszalépett.
A játékokra eddig a hivatalos adatok szerint 15,4 milliárd dollárt költöttek, jóllehet a 2013-as pályázatban „csak" 7,5 milliárd dollár szerepelt. Elemzők szerint a valós költségek már 20 milliárd dollárra rúgnak, ennél drágább csak a 2008-as pekingi nyári és a 2014-es szocsi téli olimpia volt. Ráadásul az olimpia egyáltalán nem népszerű a rendező ország lakosainak körében: egy felmérés szerint a japán választópolgárok több mint 80 százaléka véli úgy, hogy a játékokat el kellett volna halasztani vagy törölni kellett volna.
A versenyek egy részét az 1964-es létesítményekben rendezik, de az olimpiai stadion teljesen új lesz. A pályázatot a brit-iraki sztárépítész, Zaha Hadid nyerte, azonban a terveket ért kritikák és az elszálló költségek miatt végül egy jóval egyszerűbb és olcsóbb létesítmény mellett döntöttek. A Kengo Kuma tervezte aréna külső szerkezete az ország 47 prefektúrájából származó fából épült.
A játékokon 205 nemzet képviselői és a menekültek olimpiai csapata vesz részt, a szereplést egyedül Észak-Korea mondta vissza. Az olimpián 339 érmet osztanak ki 33 sportágban, 42 helyszínen. A karate, a sportmászás, a gördeszka és a hullámlovaglás először szerepel a programban, és visszatér a baseball, amely 1992 és 2008 között szerepelt a műsoron. A mintegy 11 500 sportoló nemek szerinti megoszlása is most a legegyenlőbb, 51 százalékuk férfi, 49 százalékuk nő, a magyar küldöttség 173 sportolóból áll. Az olimpián – nagy vihart kiváltva – először indulhat transznemű sportoló az új-zélandi súlyemelő Laurel Hubbard személyében.
Ez lesz minden idők legzöldebb olimpiája, amelyen mindent igyekeznek megtenni, hogy csökkentsék az esemény ökológiai lábnyomát. A teljes áramellátást megújuló energiaforrások biztosítják, minden helyszínen LED-es világítást használnak. Az érmeket 6,2 millió eldobott mobiltelefonból és elektronikai eszközből visszanyert nemesfémből öntik, a dobogókat az óceánból kiemelt, újrahasznosított műanyagból készítik. A sportolók kartonpapírból készült ágykereteken alszanak. Az olimpiai fáklya és a láng a váltófutás bizonyos szakaszaiban és a július 23-i nyitóünnepségen is, most első alkalommal, hidrogénnel fog működni. A fáklya anyagának mintegy 30 százaléka a megrongálódott fukusimai atomerőműből származó, újrahasznosított alumínium, formája a japánok által kedvelt szakura, azaz cseresznyevirág alakját idézi.
A játékokon a legújabb technológiákat állítják csatasorba, ez a viadal áll majd legközelebb a robotizált olimpiához. Az olimpia kabala, Miraitova az olimpiai faluban és a versenyhelyszíneken elhelyezett robotfigurái a homlokukra szerelt kamerák segítségével felismerik, ha emberek vannak a közelben, és reagálnak is rájuk, például köszöntik őket, s hang és kép közvetítésére is képesek. Az atlétikai versenyek során automata meghajtórendszerrel felszerelt robotok gyűjtik majd össze és hozzák vissza a sporteszközöket, a versenyzőket és a személyzetet az egyes helyszínek között önvezető járművekből álló flotta szállítja majd.
