Előzmény: 1918. december 1-jén Belgrádban kihirdették a Szerb–Horvát–Szlovén (SZHSZ) Királyság megalakulását. A Nyugat által jóváhagyott, mesterségesen összerakott új államban Szerbia és Montenegró mint független, önálló állam került be, míg Horvátország, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina mint a szétesett Osztrák–Magyar Monarchia része, valamint Macedónia, amely a függetlenségét csak a balkáni háborúk után vívta ki, de területét csakhamar szétosztották egymás között a győztesek: Görögország, Bulgária és Szerbia. 1918-at megelőzően csak délszláv népekről beszélhetünk, amelyek 1896-ban még igencsak sajátságos helyzetben voltak. Ebből a térségből vett részt Szerbia királya, I. Aleksandar Obrenović (1876–1903) 1896-ban Athénban az első újkori nyári olimpiai játékokon. A nagy korteskedés és szervezkedés ellenére ő volt az egyetlen uralkodó, aki elfogadta a rendezők és a védnökök (mecénások) meghívását. A 20 éves király látogatása nagy nemzetközi visszhangot váltott ki, és a figyelem középpontjába került, hisz ő volt a legragosabb külföldi vendég. Az újkori olimpia ünnepélyes megnyitóján felhúzták az árbócra a szerb zászlót, és eljátszották a himnuszt is.
Jugoszlávia 1920-ban szerepelt először az olimpiai játékokon, kilenc hónappal az országos olimpiai bizottság (JOK) megalakulása (1919. december 14.) után. Nagybecskereken tartották meg az olimpiai válogatóversenyt a kijelölt atléták számára, de a kormány pénzhiányára és a zágrábi labdarúgó-alszövetség ajánlatára hivatkozva végül is a labdarúgókat küldték ki az atléták helyett… A labdarúgók az 1. fordulóban 7:0-ra kikaptak Csehszlovákiától, a vigaszágon pedig a 8. helyért Egyiptomtól 4:2-re. Ezt megelőzően Szlovénia, Horvátország és a Vajdaság sportolói Ausztria vagy Magyarország olimpiai csapataiban indultak, illetve független államként Szerbia 1912-ben önálló csapattal (2 fő: Dušan Milošević – 100 m és Dragan Tomašević – maratonfutás) képviseltette magát.
1919. december 14-én Zágrábban megalakult a Jugoszláv Olimpiai Bizottság (Jugoslovenski Olimpijski Odbor), 1927-től az elnevezés 2003. április 3-áig Jugoslovenski Olimpijski Komitet (JOK).
Jugoszlávia különböző neveken vett részt a megmérettetéseken: Jugoszláv Királyság (1920 és 1936 között), Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (1948-tól az 1992-es téli olimpiáig). Az 1992-es nyári olimpián az ENSZ határozata alapján a JSZK-csapatot alkotó montenegrói és szerb sportolók nem vehetett részt, csak a NOB zászlaja alatt független résztvevőkként (independent olympic participants – IOP). Majd Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (1996–2002), illetve Szerbia és Montenegró államszövetség (2004–2006) néven szerepelt. A 2008-as nyári olimpiai játékoktól a JSZK már két különböző országként, mint Szerbia, illetve Montenegró indult. 2008-ban már hat külön ország csapata képviseltette magát a volt JSZSZK-ból az olimpiai játékokon. Ez a szám a 2016. évi nyári olimpiai játékoktól hétre nőtt Koszovóval. Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szlovénia 1992-től már mint független állam szerepelt a nyári olimpiai játékokon, Észak-Macedónia 1996-tól.
A nyári olimpiai játékokon szerzett érmek (1896–2016)
Szerbia a Jugoszláv Olimpiai Bizottság jogutódja. A sportolók 17 portágban (asztalitenisz, atlétika, birkózás, cselgáncs, evezés, kézilabda, kajak-kenu, kosárlabda, labdarúgás, ökölvívás, röplabda, sportlövészet, taekwondo, tenisz, torna, úszás, vízilabda) összesen 110 érmet nyertek az 1924–2016-os időszakban (31 arany, 40 ezüst, 39 bronz).
Jugoszlávia érmei (1924–1988) – 83 (26 arany-, 29 ezüst-, 28 bronzérem)
A független olimpiai csapat érmei (1992) – 3 (0 arany-, 1 ezüst-, 2 bronzérem)
A JSZK érmei (1996–2000) – 7 (2 arany-, 2 ezüst-, 3 bronzérem)
SCG érmei (2004) – 2 (0 arany-, 2 ezüst-, 0 bronzérem)
Szerbia érmei (2008–2016) – 15 (3 arany-, 6 ezüst-, 6 bronzérem)
A JSZSZK-ból kivált tagköztársaságok és Koszovó érmei (1992–2016)
Bosznia-Hercegovina érmei (1992–2016) – 0
Horvátország érmei (1992–2016) – 23 (6 arany-, 7 ezüst-, 10 bronzérem)
Koszovó érmei (2016) – 1 (1 arany-, 0 ezüst-, 0 bronzérem)
Észak-Macedónia érmei (1996–2016) – 1 (0 arany-, 0 ezüst-, 1 bronzérem)
Montenegró érmei (2008–2016) – 1 (0 arany-, 1 ezüst-, 0 bronzérem)
Szlovénia érmei (1992–2016) – 19 (4 arany-, 6 ezüst-, 9 bronzérem)
Összesen: 45 érem – 11 arany-, 14 ezüst-, 20 bronzérem
Jugoszlávia és Szerbia aranyérmei (1920–2016)
SZHSZ
1924, Párizs (2)
1. Leon Štukelj (torna, összetett egyéni)
2. Leon Štukelj (torna, nyújtó)
1928, Amszterdam (1)
3. Leon Štukelj (torna, gyűrű)
Jugoszláv Föderatív Népköztársaság
1952, Helsinki (1)
4. kormányos nélküli négyevezős
1960, Róma (1)
5. férfi labdarúgó-válogatott
JSZSZK (1963–1992)
1964, Tokió (2)
6. Branislav Simić (birkózás)
7. Miroslav Cerar (torna, lólengés)
1968, Mexikóváros (3)
8. férfi vízilabda-válogatott
9. Miroslav Cerar (torna, lólengés)
10. Đurđa Bjedov (úszás)
1972, München (2)
11. férfi kézilabda-válogatott
12. Mate Parlov (ökölvívás)
1976, Montreal (2)
13. Momir Petković, (birkózás)
14. Matija Ljubek (kajak-kenu)
1980, Moszkva (2)
15. Slobodan Kačar (ökölvívás)
16. férfi kosárlabda-válogatott
1984, Los Angeles (7)
17. férfi vízilabda-válogatott
18. férfi kézilabda-válogatott
19. női kézilabda-válogatott
20. Ante Josipović (ökölvívás)
21. Vlado Lisjak (birkózás)
22. Šaban Trstena (birkózás)
23. kenu kettes
1988, Szöul (3)
24. Jasna Šekarić (sportlövészet)
25. Goran Maksimović (sportlövészet)
26. férfi vízilabda-válogatott
JSZK (1992–2003)
1996, Atlanta (1)
27. Aleksandra Ivošev (sportlövészet)
2000, Sydney (1)
28. férfi röplabda-válogatott
Szerbia (2006. június 5. –)
2012, London (1)
29. Milica Mandić (taekwondo)
2016, Rio de Janeiro (2)
30. Davor Štefanek (birkózás)
31. férfi vízilabda-válogatott
