A legfontosabb: Fernando Torres góljával a spanyol válogatott nyerte meg a svájci–osztrák közös rendezésű 13. Európa-bajnokságot!
A találkozó elején a németek voltak jobbak, a spanyolok egy kicsit megilletődötten kezdtek, úgy látszik, Enrique Iglesiasnak nem sikerült eléggé feltüzelnie az Eb hivatalos dalával honfitársait, akik mintha az öltözőben maradtak volna. Aztán szépen lassan átvették az irányítást, s előbb Torres fejese után a labda a kapufán csattant, majd 11 perccel később egy kiváló Xavi-átadás után Lahm nem rúgta el a labdát, hanem megpróbálta fedezni a játékszert, a hátrányosabb helyzetben levő Torres megkerülte a német védőt, s a kapuból feleslegesen kifutó Lehmann felett átemelte a labdát.
Két perccel később a spanyolok növelhették volna az előnyüket: Iniesta tört be a 16-osba, és okosan a másik oldalra passzolt, ám az üresen álló Silva rosszul találta el a labdát. Az első félidőhöz hozzátartozik még, hogy a 29. percben Capdevilla kézzel ért a labdához a saját 16-osán belül, ám Rosetti sípja néma maradt. A második félidőben a gyengén játszó Lahm helyett Jansen lépett pályára, de ez nem sok változást hozott a német csapat játékában, továbbra is a spanyolok játszottak mezőnyfölényben és többször is helyzetbe kerültek. Aragońes taktikája működött: amint hátul megszerzik a labdát, azonnal indulnak a gyors középpályások, akik másodpercek alatt átjátsszák a pálya közepét, és azonnal a német 16-os környékén próbálkoznak zavarba hozni a nem épp biztos lábakon álló német védelmet. Aztán Kurányi csapatba állításával egyik pillanatról a másikra megváltozott minden, mivel a németek pár perc alatt többször is helyzetbe kerültek, de Ballack előbb rosszul találta el a labdát, majd nem sokkal később Casillas védte a német csapatkapitány lövését. Aragońes sem maradt sokáig adós a válasszal, Fabregas helyére azonnal a védekező feladatokat is elvégző Xabi Alonso állt be, Silvát pedig Cazorla váltotta, és mindjárt visszaállt a régi rend, ugyanis a spanyol csapat előtt két nagy helyzet is adódott. Először Ramos fejelhetett négy méterről, senkitől sem zavartatva, ám Lehmann óriási bravúrral védett, majd a következő szöglet után Iniesta lövését a gólvonalon álló Frings rúgta ki. A 82. percben Senna eldönthette volna a találkozót, ám nem tudta elérni Güiza visszafejelt labdáját.
A spanyol válogatott ezzel másodszor nyerte meg az Európa-bajnokságot, először 1964-ben voltak elsők, amikor a döntőben 2:1-re győztek a Szovjetunió ellen.
A mérkőzés jegyzőkönyve: Németország–Spanyolország 0:1 (0:1)
Bécs, Ernst Happel Stadion, 51 428 néző, vezette: Roberto Rosetti (Olaszország). Góllövők: Torres a 33. percben.
Németország: Lehmann, A. Friedrich, Mertesacker, Metzelder, Lahm (Jansen), Hitzlsperger (Kurányi), Frings, Schweinsteiger, Ballack, Podolski, Klose (Gomez).
Spanyolország: Casillas, S. Ramos, Marchena, Puyol, Capdevila, M. Senna, Xavi, Iniesta, Fabregas (Xabi Alonso), D. Silva (Cazorla), F. Torres (Güiza).