Az utánpótlás fejlesztése állt a középpontban a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Telkiben tartott pénteki közgyűlésén, amelyen Csányi Sándor elnök lázas betegsége miatt nem vett részt. Az elnöki beszámolót Csányi távollétében Vági Márton főtitkár tartotta.
A Teret a tehetségnek címet viselő előadásból legfontosabb változásként az derült ki, hogy az élvonalban erős pénzügyi ösztönzés lesz arra vonatkozóan, hogy legalább egy U21-es labdarúgó pályán legyen. A másodosztályban viszont kötelező lesz egy U20-as, az NB III.-ban pedig egy U19-es futballista szerepeltetése. Erre azért van szükség, mert a Magyarországgal azonos méretű országokhoz képest kevés 21 éven aluli tehetség játszik az NB I.-ben. A cél az lenne, hogy egy akadémiai csapat huszonegy tagjából legalább három eljusson az élvonalig.
Vági Márton ebben a témakörben tolmácsolta Csányi Sándor üzenetét, miszerint 12 év kiemelt kormányzati támogatás és az MLSZ szakmai segítsége után joggal elvárható, hogy 33 mérkőzésből 20–22 találkozón szerepeljen utánpótláskorú labdarúgó. A főtitkár hangsúlyozta, az utánpótlásnak meg kell adni a rangját azzal, hogy a legjobb minőségű szakemberek kerüljenek oda, őket pedig meg kell becsülni. Az MLSZ szorosabb kapcsolattartásra törekszik a klubokban dolgozó edzőkkel, már csak azért is, mert – példaként említve – helytelennek tartja, ha egy U13-as csapatnál a győzelem a legfontosabb, s ezért túlzottan defenzív futballra nevelik a fiatalokat.
Berzi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) alelnöke (balról) beszél, mellette Vági Márton, az MLSZ főtitkára (középen) és Kecskés László, az MLSZ felügyelőbizottságának elnöke (Fotó: MTI)
A válogatott előrelépését a tavalyi Eb-szereplés mellett abban látja az MLSZ, hogy a Nemzetek Ligájában sikerült az A divízióba jutni, ahol a kontinens 16 legjobbja szerepel. A szurkolók kapcsán viszont jelezte, szigorúbb beengedést kell kidolgozni, mert az UEFA és a FIFA is két-két zárt kapus meccset rendelt el, abból egyet-egyet felfüggesztve. Vági hangsúlyozta, az elnök nyitott a tárgyalásra a szurkolókkal. „A tavalyi Európa-bajnokság négy budapesti mérkőzésén 235 ezren voltak, csak a magyar fővárosban volt telt ház, a közönség 58 százaléka magyar volt” – összegezte a rendezést a főtitkár, aki megjegyezte, 2023-ban az Európa-liga fináléját és a 16 csapatos U17-es Eb-t rendezik Magyarországon.
A 75-ből megjelent 54 küldött egyhangúlag elfogadta a tavalyi beszámolókat, az idei terveket és az alapszabály-módosításokat.
