Az Eb-k történetében eddig háromszor fordult elő, hogy a rendező ország válogatottja megnyerte a tornát, legutóbb 1984-ben Franciaországnak sikerült ez a bravúr. Ez a sor idén biztosan nem bővül, ugyanis nincs klasszikus házigazdája a tornának, mivel azt Európa 11 országának egy-egy városában bonyolítják le. Bár a társrendezők csoportmérkőzéseik mindegyikét vagy nagyobb részét hazai pályán vívhatják, utána azonban mindenképpen más helyszínre is el kell utazniuk.
A házigazdák szereplése az eddigi Európa-bajnokságokon, 1960: Franciaország – 4. 1964: Spanyolország – győztes. 1968: Olaszország – győztes. 1972: Belgium – bronzérem. 1976: Jugoszlávia – 4. 1980: Olaszország – 4. 1984: Franciaország – győztes. 1988: Németország – elődöntő. 1992: Svédország – elődöntő. 1996: Anglia – elődöntő. 2000: Belgium – csoportkör. Hollandia – elődöntő. 2004: Portugália – ezüstérem. 2008: Svájc – csoportkör. Ausztria – csoportkör. 2012: Lengyelország – csoportkör. Ukrajna – csoportkör. 2016: Franciaország – ezüstérem.
Németország tizenharmadszor résztvevő
Németország sorozatban tizenharmadik alkalommal jutott ki az Eb-re, ezzel vezeti a nemzetek versenyét. A mostani tornán két újonc szerepel majd Finnország és Észak-Macedónia révén. A sorban a második Oroszország/Szovjetunió 12 szerepléssel, majd Spanyolország (11), Hollandia, Csehország, Franciaország, Olaszország és Anglia (10) következik. Jugoszlávia ötször, Magyarország négyszer indult eddig az Eb-n.
Platini és Ronaldo a gólkirály
A francia Michel Platini és a portugál Cristiano Ronaldo holtversenyben vezeti az Eb-k góllövőlistáját 9 találattal. Előbbi mindezt egyetlen tornán, az 1984-esen érte el, míg utóbbi négy viadalon is betalált, ráadásul a mostani ötödiken egyetlen góllal egyedüli éllovassá válhat. Az aktív játékosok közül Antoine Griezmann van még közel a két listavezetőhöz, így utolérheti vagy akár meg is előzhetik az élen álló duót. A francia csatár három találattal van lemaradva.
Az Eb-k góllövőlistája: 1. Michel Platini és Cristiano Ronaldo 9, 3. Alan Shearer 7, 4. Antoine Griezmann 6 stb.
Ronaldo a meccsrekorder
A címvédő portugál válogatott ötszörös aranylabdása, Cristiano Ronaldo 21 mérkőzéssel vezet a kontinensviadalok örökranglistáján. A Juventus 36 éves sztárja idén tovább javíthatja saját csúcsát.
A futballtörténelemben Iker Casillas az egyetlen játékos, aki öt Európa-bajnokságon vett részt, igaz, 2000-ben és 2016-ban nem lépett pályára. Összesen tizenhét olyan labdarúgó van, aki négy kontinensviadalon is játszott, közülük Ronaldo mellett még a svéd Zlatan Ibrahimović aktív, így kettősük új rekordot állíthat fel az idei Eb-n.
Az Európa-bajnokságokon legtöbbször pályára lépett játékosok:
21 alkalommal: Cristiano Ronaldo (portugál 2004, 2008, 2012, 2016).
18 alkalommal: Bastian Schweinsteiger (német, 2004, 2008, 2012, 2016).
17 alkalommal: Gianluigi Buffon (olasz, 2004, 2008, 2012, 2016).
16 alkalommal: Edwin van der Sar (holland, 1996, 2000, 2004, 2008), Lilian Thuram (francia, 1996, 2000, 2004, 2008), Cesc Fàbregas (spanyol, 2008, 2012, 2016), Andrés Iniesta (spanyol, 2008, 2012, 2016).
15 alkalommal: João Moutinho (portugál, 2008, 2012, 2016), Nani (portugál, 2008, 2012, 2016), Pepe (portugál, 2008, 2012, 2016), Sergio Ramos (spanyol, 2008, 2012, 2016), David Silva (spanyol, 2008, 2012, 2016).
Király Gábor a korelnök
Király Gábor, a 108-szoros válogatott kapus a legidősebb játékos, aki pályára lépett labdarúgó-Európa-bajnokságon. A magyar válogatottsági rekorder 40 éves és 86 napos korában szerepelt a 2016-os Eb június 26-án rendezett magyar–belga nyolcaddöntőjében, amelyen 4:0-ra kikapott Bernd Storck szövetségi kapitány együttese. Király az egyetlen, aki negyvenesztendősen szóhoz jutott egy kontinensviadalon. A sorban utána következő német Lothar Matthäus – aki később szakvezetőként irányította a magyar válogatottat is – 39 évesen és 91 naposan játszotta utolsó Eb-meccsét. További nyolcan vannak még olyanok, akik 38 esztendő feletti életkorban pályára léptek az Eb-n, a tízes „veteránlistán” Király mellett további öt hálóőr szerepel.
A legidősebb Eb-résztvevők:
1. Király Gábor, 40 év 86 nap, Belgium (0:4) 2016. VI. 26.
2. Lothar Matthäus (német), 39 év 91 nap, Portugália (0:3) 2000. VI. 20.
3. Morten Olsen (dán), 38 év 308 nap, Olaszország (0:2) 1988. VI. 17.
4. Peter Shilton (angol), 38 év 271 nap, Hollandia (1:3) 1988. VI. 15.
5. Ivica Vastić (osztrák), 38 év 257 nap, Lengyelország (1:1) 2008. VI. 12.
6. Jens Lehmann (német), 38 év 232 nap, Spanyolország (0:1) 2008. VI. 29.
7. Gianluigi Buffon (olasz), 38 év 156 nap, Németország (1:1) 2016. VII. 2.
8. Dino Zoff (olasz), 38 év 114 nap, Csehszlovákia (1:1) 1980. VI. 21.
9. Ricardo Carvalho (portugál), 38 év 35 nap, Magyarország (3:3) 2016. VI. 22.
10. Konsztantinosz Halkiasz (görög), 38 év 13 nap, Csehország (1:2) 2012. VI. 12.
Nézőszámok
A labdarúgó-Európa-bajnokságok történetében értelemszerűen a legutóbbi tornán volt a legtöbb néző, mert a franciaországi volt az első 24 csapatosra bővített kontinensviadal, aminek következtében a mérkőzések száma 31-ről 51-re emelkedett.
A 2016-os esemény átlagnézőszámát tekintve a második 47 594 fővel. Ebben az 1988-as németországi Eb tartja a csúcsot: a 15 találkozót átlagosan 62 379 szurkoló tekintette meg a helyszínen.
Idén biztosan semmilyen nézőcsúcs nem dől meg, mivel az Európa 11 országának egy-egy városában sorra kerülő tornán komoly korlátozások lesznek érvényben a koronavírus-járvány miatt. A helyszínek közül egyedül Budapest vállalta telt házas mérkőzések rendezését. Pedig a 11 stadion közül csupán a koppenhágai kapacitása nem éri el az 50 ezret, azaz az idei kontinensviadal megdönthette volna a nézőcsúcsot.
A labdarúgó-Európa-bajnokságok össznézőszámai (zárójelben az átlagnézőszám):
1960: Franciaország 78 958 (19 740)
1964: Spanyolország 156 253 (39 063)
1968: Olaszország 192 119 (38 424)
1972: Belgium 106 510 (26 628)
1976: Jugoszlávia 106 087 (26 522)
1980: Olaszország 350 655 (25 047)
1984: Franciaország 599 655 (39 977)
1988: Németország 935 681 (62 379)
1992: Svédország 429 623 (28 642)
1996: Anglia 1 269 894 (40 964)
2000: Belgium/Hollandia 1 102 850 (35 576)
2004: Portugália 1 165 192 (37 587)
2008: Ausztria/Svájc 1 140 261 (36 783)
2012: Lengyelország/Ukrajna 1 440 896 (46 481)
2016: Franciaország 2 427 303 (47 594)
A trófea
A Henri Delaunay-kupát emelhetik magasba a július 11-ei döntő után az idei labdarúgó-Európa-bajnokság győztes válogatottjának játékosai. A 2008-as tornára új serleg készült, amelyet az akkori csoportsorsolás alkalmával mutatott be hivatalosan az európai szövetség (UEFA). A trófeát a londoni Asprey ékszerészet készítette 30 700 euróért. „A világ talán második legjelentősebb nemzetközi tornáján az Eb rangjához méltó kupát kell átadni a győztesnek” – mondta akkor William Gaillard, a cég kommunikációs igazgatója.
A korábbi aranyérmesek az 1960-as, első Eb óta mindig ugyanazt a kupát emelhették a magasba. Az új serleg nagyon hasonlít elődjére, igazán csak a mérete változott. Ezüst talapzata szélesebb lett, hogy a nagyobb súlyt jobban elbírja. Az új kupa magassága 60 centiméter, tömege 8 kilogramm, így csaknem egyharmadával nagyobb és két kilóval nehezebb lett. Az eddigi Európa-bajnokokat a hátuljára gravírozták, míg a régi serlegen a talapzaton sorolták fel a győzteseket. A vándorserlegről aktuális tulajdonosa készíttethet másolatot, amelynek azonban egyötödével kisebbnek kell lennie.
A kupa névadója, Henri Delaunay a francia szövetség titkára volt, ő javasolta az Eb megrendezését. Ötletét már 1927-ben megfogalmazta, az érdemi előkészületek azonban csak 1954-ben kezdődtek el. Végleges döntés az Eb kiírásáról 1957-ben az UEFA kongresszusán született, ezt azonban Delaunay már nem érte meg, két évvel korábban elhunyt. Az UEFA úgy döntött, hogy a trófeát a sorozat megálmodójáról nevezi el.
A serleg, a pénz
A június 11-én kezdődő labdarúgó-Európa-bajnokság győztese nemcsak a serleggel lesz gazdagabb, hiszen a verseny komoly eurómilliókért is zajlik. A végső győztes – amennyiben a csoportmérkőzésein is diadalmaskodik – összesen 34 millió eurót vihet haza. A válogatottak már a részvételért is 9,25 millió eurót kapnak, a csoportmérkőzéseken a győzelemért további másfél millió, döntetlenért pedig 750 ezer euró jár. A nyolcaddöntő résztvevői további 2 millió eurót, a negyeddöntőbe jutott csapatok pedig újabb 3,25 milliót kapnak. A legjobb négy közé jutást 5 millió euróval honorálják, a finálé vesztese 7 millió euróval vigasztalódhat, míg az Európa-bajnok jutalma 10 millió.
A kontinensviadalon összesen 371 millió eurót osztanak szét, a négy évvel összeg 301 millió volt.
