A törökországi Fire of Anatolia táncegyüttes Újvidékre is elhozza a nyolc méter magas falovát, a Trója című táncos-zenés-káprázatos megaprodukcióját
Nem kétséges, hogy a Fire of Anatolia Dance Group ( Anatóliai Tűz Táncegyüttes ) török társulat Trója című megaprodukciója elkápráztatja a közönséget Belgrádban és Újvidéken is, hiszen világszerte immár 20 millióan látták, az érdeklődés pedig nem lanyhul – jelentette be Srđan Stojanović újságíró – a szerbiai turné producere –, Derya Polat Törökország belgrádi nagykövetségének kultúr- és turisztikai attaséja társaságában Újvidéken. A Trójánk eredetileg novemberben kellett volna Belgrádba érkeznie, de akkor váratlanul lemondták a vendégszereplést, utólag pedig Újvidéket is beiktatták a programba. A Vojvodina Sport- és Üzletközpont ( SPENS ) nagytermében március 10-én 20 órakor, 6-án Belgrádban, a két időpont között pedig, 8-án Budapesten láthatja a közönség.
A török tánc hagyományainak és a monumentális show kedvelőinek nagy örömére tehát a trójai romok közül újjáéled a háromezer éves titokzatos álom. Több mint 80 táncos, továbbá énekesek, zenészek hada, mintegy 2000 attraktív jelmez, nyolc méter magas faló, eredeti zene, varázslatos fényeffektusok kísérlik meg a tökéletes illúziót a néző elé varázsolni. Erről a káprázatos koreográfia, a roppant méretek, 150 robotlámpa és hatalmas háttérvetítés gondoskodik, csakúgy a korhű ruházat és kultúra felidézését szolgáló 500 pár cipő, 850 fejdísz, 500 karkötő...
A kivételes képességű táncosokat felvonultató társulat művészeti vezetője és koreográfusa Musztafa Erdogan (az együttes 1999-es alapítása is nevéhez fűződik, akkor még Sultans of the Dance néven) méltán büszke a produkcióra: „A Trója egyidős a Szentírással. Az emberiség egyik legrégebbi és legismertebb története, ahol az álom és valóság, valamint a tudomány és a jövőkép keveredett. Fontos és valóságos helye van a történetnek, mely Homérosz műve nyomán titokzatos kalanddá változott, kíváncsivá téve a történészeket. A trójai romok közül szűrődő hangok, a saját történelmünk hangjai. Azok, akik nem hallják a történelem hangjait, nem hallják a jövő hangjait sem. Tisztelgünk a művészettörténet e halhatatlan műve előtt háromezer évvel később is.”
Hogy e tiszteletadás, hogy sikerült, arra a produkció sikertörténete a válasz. Az előadás a nyári szezonban Törökországban tartózkodó turisták egyik kedvenc attrakciója, de világjáró turnéi is telt házak előtt zajlanak. A zenés-táncos színpadi mű két Guinness -rekordot is felállított: a leggyorsabb csoporttánc, melyben egy perc alatt 241 lábdobbantást sikerült produkálni, és a másik: egyidejűleg 400 000 ember látta az előadást.
Az újvidéki bemutatkozásra a belépőjegyet 2000-2800 dinár közötti áron a SPENS pénztárában lehet beszerezni.
Igaz-e Trója története?
Vajon a trójai háború csak legenda, vagy tényleg történelem? És a faló? Költői fantázia szüleménye, vagy eredményes hadicsel tárgyi megnyilvánulása?
A görög eposz, az Iliász az alapja Trója történetének, amiben Páris, Trója hercege beleszeret és elrabolja Szép Helénét, a görög Menelaosz király feleségét. A tettet háború követi, melyet Akhilleusz vezetésével a görög seregek nyernek meg. A győzelemhez szükségük volt a falóra, legalábbis a történet szerint a görögök egy hatalmas faló belsejébe rejtőzve veszik be a várost, melyet a trójaiak a görögök elvonultával a városba vontattak, nem sejtvén, hogy mit rejt. Ezek éjszaka előjöttek, és könnyűszerrel feldúlták, elfoglalták a várost.
Az Iliászt, csakúgy mint az Odüsszeiá t Homérosz nak tulajdonítják, aki a történetet az i. e. 8–9. században írta, több száz évvel az esemény állítólagos megtörténte után. A történetben kétségkívül sok a szépítés. Így például sem Akhilleusz, sem Szép Heléné létezésére nincs bizonyíték. A legtöbb történész szerint maga Trója valóban létezett – a feltételezett helyszín a Dardanellák (az Égei-tengert és a Márvány-tengert összekötő szoros) közelében van. A trójai háború úgyszintén megtörtént, habár sokkal inkább egy folyamat volt, mint egyszeri esemény. Az is elképzelhető, hogy nem is a görögök támadták meg Tróját. Egy másik elmélet szerint kevésbé ismert tengeri hajósok rombolták le a várost. A legkevésbé alátámasztható elmélet a régésztársadalom szerint a Homérosz által leírt háború a világ legszebb asszonya, Szép Heléné kegyeiért az ókori Hellászban.
A történet számos művészt ihletett meg. Legutóbb 2004-ben Wolfgang Petersen aratott hatalmas sikert a történet megfilmesítésével, Trója címen. Igaz, már a főbb szerepeket alakító színészek neve is elég volt a siker feléhez: Brad Pitt , Eric Bana , Orlando Bloom , Diane Kruger , Julie Christie , Peter O’Toole , a siker másik felét pedig az ókori irodalom talán legismertebb szerelmespárjának története biztosította, mely minden időkben csodálattal tölti el az embereket, még akkor is, ha az ártatlan találkozásból kirobbanó hatalmas háború csaknem egy egész civilizáció végromlását idézi elő.
