Ha a kép tulajdonságai ablakon a következő, Wrap (körbefolyatás, tördelés) lapra lépünk, akkor beállíthatjuk a szöveg kép körüli elrendezését. Ahogyan azt a kis képek is mutatják, a kép jobb és bal oldalán tilthatjuk a szöveg megjelenését (None), engedélyezhetjük a kép jobb, illetve bal oldalán (Before és After), mindkét oldalán (Paralel) – ez utóbbi akkor érdekes, ha a szöveget több oszlopba rendeztük, és a kép két oszlop között helyezkedik el. Lehetőség van arra is, hogy a képen átfolyassuk a szöveget, a kép a háttérben legyen (Trough opció), vagy rábízhatjuk a programra, hogy az optimális elrendezést válassza automatikusan (Optimal).
Alul, bal oldalt található Spacing (távolság) opció, mely azt határozza meg, hogy legalább mekkora távolságra kell a szövegnek lennie a kép keretétől. A távolság a beállított mértékegységben mérődik (általában centiméter), és minden irányba külön szabályozható. Nagyon fontos, hogy a szöveget a képtől megfelelően eltávolítsuk, mert nagyon zavarja az olvasást és értelmezést, ha a képhez hozzáragad a szöveg. Ajánlott legalább 3-5 milliméter távolságot venni a képtől, természetesen az optimális távolság a betű, illetve a kép méretétől függően változhat. Ugyanitt alul, de bal oldalt, további opciókat találunk ( Options ), melyek a tördelést befolyásolják. A First paragraph opció az objektum után új bekezdést kezd – az Enter lenyomása után. Az In background (háttérben) opció akkor használható, ha a képen átfolyatjuk a szöveget (Trough opció), akkor ez a kapcsoló szabályozza, hogy a kép a szöveg fölött vagy alatt található (értsd úgy, hogy takarja-e a szöveget, vagy a betűk takarják-e a képet).
A Contour (kontúr) kapcsoló bekapcsolásával a program igyekszik megtalálni a kép valódi körvonalait, és ahhoz igazítani a szöveget. A képeket csak mint téglalapot tudjuk menteni és használni. Sajnos nincs lehetőség arra, hogy a kép ne szabályos körvonallal rendelkezzen, mereven ragaszkodik a formátum a téglalap alakzathoz. Egyes képformátumok ugyanakkor megengedik a transzparens, vagyis átlátszó szín használatát. Ilyen esetben a merev keretet feloldhatjuk azzal, hogy a szükségtelen részeket láthatatlanként kezeljük. Azonban ez a szövegszerkesztő programnak nem sokat jelent, mindaddig, amíg be nem kapcsoljuk a Contour kapcsolót. Ekkor ugyanis a program keresi a kép valódi körvonalait, figyelve az átlátszó illetve fehér részeket, majd a kép keretét ehhez igazítja. Így elérhetjük azt, hogy a szöveg tényleg körbevegye a rajzot, ne hagyjon ki nagy fehér részeket. Ha nem fényképről van szó, hanem valamilyen rajzról, akkor viszonylag könnyű a program dolga, így ezeket a képeket nem szükséges külön megmunkálnunk. Más a helyzet a fényképekkel, a program nem ad lehetőséget, hogy a fényképnek egy részét a szövegszerkesztőn belül levágjuk, ezt más programmal kell elvégeznünk. A módszer egyszerű, azt a részt, amit nem szeretnénk látni a képből, fehérre kell színeznünk, majd így elmenteni a képet. Ezek után ismét be kell húznunk a képet a szövegszerkesztőbe, azonban ekkor már használhatjuk a Contour kapcsolót is.
A Contour kapcsoló bekapcsolásakor aktiválódik az Outside only (csak körül) opció is. Alapértelmezetten ez a kapcsoló be van kapcsolva. Valójában ezzel azt szabályozzuk, hogy a képen belül, körbezárt területen lehet szöveg avagy sem. Ha a kapcsoló be van kapcsolva, hiába van a kép közepén szabad terület, ami a szabályok szerint kitölthető lenne szöveggel, az ilyen lyukakat figyelmen kívül hagyja a program, míg kikapcsolt állapotban ezeket a lyukakat is feltölti szöveggel.
Innen folytatjuk.
A kérdéseiket, h ozzászólásaikat továbbra is várjuk a bzs@cnt.rs címre.
