Külön elismerést érdemelnek mindazon személyek, akik szabadidejüket feláldozva feladatot vállalnak a vajdasági cserkészmozgalomban. A fiatalok nevelése nemcsak a cserkészet, hanem a vajdasági magyarság fennmaradása szempontjából is fontos – hallottuk a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség szombaton megtartott évi közgyűlésén, amelynek a muzslyai Emmausz Kollégium adott otthont.
Mivel a magyar cserkészet egyik alappillére a vallásosság, az Istenben való hitnek a megélése, ezért a vajdasági cserkészek találkozója is szentmisével kezdődött, melyet Elias Ohoiledwarin, verbita szerzetes mutatott be a kollégium kápolnájában.
– Nagyon fontos számunkra az, hogy mi, vezetők találkozzunk. Kiemelném azt, hogy az elmúlt évben öt tiszttel bővült a VMCSSZ tisztikara: két cserkésztiszttel és három segédtiszttel. Ez nekünk nagy öröm, mivel azok a felnőtt cserkészek, akik vállalják, hogy többet tesznek a magyarságért, a cserkészetért, továbbképzik magukat – nyilatkozta Gabona Ferenc, a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség elnöke, és azt is elmondta, hogy a szövetség négy körzetének 15 csapatában jelenleg 320 cserkész tevékenykedik.
A közgyűlés résztvevői
A magyar kormány támogatásának köszönhetően a Vajdasági Magyar Cserkészszövetségnek immár csapatmentora van, aki egy évig főállásban végzi a munkáját.
– A fő feladatom a csapatok látogatása, segítése, szövetségi programok szervezése és lebonyolítása. Az elmúlt néhány hónapban volt néhány fontosabb programunk, amelyre sikerült összeszedni az egész szövetséget. A továbbiakban még nagyobb rendezvényeket szervezünk, mind külön a csapatokkal, mind szövetségileg – hallottuk Varga Norbert csapatmentortól, a temerini 54-es számú Szent Illés cserkészcsapat segédtisztjétől. Mint mondta, külön programokat szerveznek az őrsvezetők és a csapatvezetők számára. Segédőrsvezető-képzés is lesz, amelynek a jelöltjei Erdélybe utaznak a Romániai Magyar Cserkészszövetség táborába. A VMCSSZ vezetői emellett számos Kárpát-medencei táborban képviselik majd a vajdasági cserkészeket.
Az első magyarországi cserkészcsapatok ugyan Budapesten alakultak meg, de a cserkészmozgalom Nagybecskerekről indult.
– Az 1909/1910-es iskolai évkönyvben Králik László piarista gimnáziumi tanár fordította le a cserkészet alapítójának könyvét magyar nyelvre. Magát a cserkész szavat is ő alkotta meg. Ennek kapcsán tegnap előadás hangzott el a vajdasági magyar cserkészet történetéről. Králik László egy elfeledett alakja a cserkésztörténelemnek. Hangsúlyozni kell, hogy az ő munkássága itt, Vajdaságban, illetve a kezdetekben milyen fontos volt – mondta Farkas Zsuzsanna, a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség Fórumának alelnöke.
A vajdasági magyar cserkészet újabb kori életre keltése Kalapis Sztoján szalézi szerzetes nevéhez fűződik. Az ő kezdeményezésére alakult meg 1992-ben a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség.
Nyitókép: A közgyűlés résztvevői
