2024. november 22., péntek

Újjászületés és hagyomány

Tizenhetedik alkalommal tartottak kenyérszentelést Verbászon

Ünnepélyes keretek között, a régi, hagyományos kenyérszentelés emlékeit felelevenítve szentelték meg szombaton délután az új lisztből sütött kenyeret Verbászon. Ottjártunkkor meggyőződtünk arról, hogy az itteni magyarság kitartóan, szívből és fáradtságot nem ismerve hetekig dolgozott és készült az ünnepségre.

Paróci Mária, a Szirmai Károly Művelődési Egyesület elnök asszonya elmondta, az egyesület Aranykalász kézimunkacsoportja aktív szervezésének köszönhetően a „szórvány szórványában” ismét sikerült megszervezni az ünnepséget. Fő céljuk az új kenyér, továbbá a búzából font Szent Korona bemutatásához fűződő hagyományok bemutatása minden verbászi érdeklődőnek.

− Számunkra nagy dolog egy-egy ilyen rendezvény, hiszen jól tudjuk, hogy az életünket a kenyér tartsa fönt, és hogy az emberek rengeteget dolgoznak, amíg a liszthez jutnak. A valamikori aratási szokásokat sajnos már nem tudjuk bemutatni a mai fiataloknak, viszont hogy hogyan készül a kenyér és miért fontos az életünkben azt igen. Minden alkalommal, így az idén is vannak magyar népviseletbe öltözött fiatalok, akik továbbviszik és reméljük, továbbadják ezt a szép hagyományt.

Utcai felvonulással élőzene mellett kísérjük a kenyeret a templomba, ahol a plébános megszenteli, majd a jelenlévőknek adunk egy-egy darabot. Ami megmarad, az esti mulatságra visszük, és szétosztjuk a jelenlévőknek. Előtte azonban közösen elmondunk egy imát, amivel hálát adunk az Úrnak a bő termésért és a kenyérért – mondta az ünnepi menet indulását megelőzően Paróci Mária.

Szavai szerint mindez szép dolog, és nem szabad hagyni, hogy az idő megtegye a magáét. Annál is inkább, mert sokan látják, többek Verbászon is, hogy az igazi, népi hagyományok nagyon szép emlékek, és még szebb az, hogy a maroknyi magyarság emelt fővel vállalja, továbbviszi, továbbadja mindezt a jövő generációjának.

Az ünnepségre a szervezők közéleti személyiségeket is meghívtak. Gusztony András, az MNT tanácsának a tagja elmondta, fontosnak tartja, hogy Vajdaság minden helységében, ahol valamennyi magyar is él, úgy tekintenek az új kenyérre mint az újjászületésre.

− Nagyon fontos, hogy évente újjászülessünk. Nekem különösen megható volt ez a mai kis tömeg, hiszen mindössze kilenc nappal vagyunk a temerini Illés-nap után, amely Vajdaság egyik legnagyobb ilyen rendezvénye, és a lelkem legalább annyira tele van ma a kislányokat látva, akik szüleikkel, nagyanyáikkal jöttek el azért, hogy a Jóisten fogadalmát megújítsák. Szerintem amíg Vajdaságban lesz magyar, ezt folyamatosan ismételni kell.

A magyar nemzetiségű embereknél az egyik legfontosabb ünnep az új kenyér megszentelése, amivel egyúttal megköszönik a természetnek az általa nyújtott ajándékokat, így a búzát is, amely magát az életet, a kenyeret jelenti. Az ünnepi szentmisét követően ft. Szabadi Károly verbászi plébános osztotta meg velünk gondolatait.

− Jézus, amikor az utolsó vacsorán azt mondta tanítványainak, hogy vegyétek, ez az én testem és egyétek és igyátok, ez az én vérem, a közösségnek a jelképét, a közösség áldását mondta és adta vele. A közösség, amely ma ünnepelt, reméljük minden évben ünnepelni fog. Az ünnep pedig nem más, mint hogy ott legyünk a közös kenyérnél, a közös asztalnál és a közös áldásnál. Ez az áldás legyen minden évben a mi örömünk és boldogságunk – fogalmazott a verbászi plébános.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: (Paraczky László felvétele)