A verbászi Ökológiai Mozgalom 10 hónappal a Bácskai-Nagy-csatorna tisztításáról szóló hatástanulmány nyilvános vitáját követően a Tartományi Településrendezési és Környezetvédelmi Titkárságnál afelől érdeklődött, hogy elfogadták-e a szóban forgó tanulmányt, és helytállóak-e az erre tett megjegyzések. A válaszban, amely a törvényes határidőn belül érkezett, egyebek mellett az olvasható, hogy nem fogadták el, mert az eljárás még folyamatban van. Így teljesen világos, hogy a csatorna tisztítására vonatkozó pályázati kiírásra továbbra is várni kell, mondta Ratko Đurđevac, a verbászi zöldek elnöke.
Kifejtette, mindez egy újabb frusztráló tényező a csatorna helyreállításának folyamatában, más szemszögből nézve azonban bíztató, hiszen véleményük szerint a befejezetlen és szerkezetileg nem tökéletes dokumentum a polgárok és a környezetvédelem tekintetében elsődleges formájában elfogadhatatlan.
Így néz ki a csatorna verbászi városközponton áthaladó szakasza (Fotó: Paraczky László)
− Észrevételeink a munkálatok végrehajtása során a levegőellenőrző rendszer hiányára, valamint a tisztítás (vagyis az iszap kikotrása) előtt a meder kiszárítása folyamán történő vízelvezetés rossz megoldására vonatkoztak. Követeljük ugyanis, hogy az iszapkiemelés és -feldolgozás időszakában minden kockázati tényező, különösen a biológiai ágensek (baktériumok, vírusok, gombák...) megjelenése miatt légminőség-ellenőrző állomás(ok) létesüljenek, ami a tanulmányban nem szerepel. Az ellenőrzés feltehetően periodikusan történne, így szerintünk nem lenne lehetőség az azonnali, tehát a kellő időben történő beavatkozásra, illetve arra, hogy a polgárokat értesítsék a levegő minőségének romlásáról. A tanulmány azt is előrevetíti, hogy a csurgalékvizet (és az iszap egy részét, amelyet szivattyúkkal távolítanak el) a régi és az új csatorna találkozása előtti szakaszról a városi szennyvíztisztítóba vezetik, ami véleményünk szerint nagyon kockázatos eljárás, mert a tisztítótelep medencéiben a vegyi anyagok jelenléte miatt elszaporodnak a baktériumok – sorolta Ratko Đurđevac.
Hozzátette, miközben mindenki a szennyezett csatorna medrének kotrásáról, illetve tisztításáról beszél, több nem hivatalos információ látott napvilágot, melyek szerint a csatorna vizének (és az iszapnak) minősége jelentősen javult. Úgy tűnik, hogy a nagyüzemekben használt (szenny)vizek hiánya és a csatorna náddal történő borítása beindította a vízfolyás természetes helyreállását. Vajon a természet megteszi azt, amire az ember nem képes?
Nyitókép: Így néz ki a csatorna verbászi városközponton áthaladó szakasza (Fotó: Paraczky László)
