Az év eleje óta átlagon felüli hőmérsékletek kísérnek bennünket. Márciusban és áprilisban is folytatódott a szokatlanul meleg időjárás, így sok mezőgazdasági termelő dilemma előtt állt, hogy mikorra időzítse a szántóföldi növények vetését, ráadásul márciusban átlagosan 34, áprilisban pedig mindössze 32 liter csapadék esett.
Régebben a mezőgazdasági termelők felkapcsolták a vetőgépet a traktorra, a szántóföldre menet megálltak egy mezőgazdasági gyógyszertárban, megvették a vetőmagot, és aznap elkezdtek vetni. Mindez már a múlté, mert megváltozott az időjárás. A vetést korábbra tervezik, ami a betakarítást is előbbre hozza. A termelők szerint már most biztos, hogy a búza és az árpa aratása pár héttel előbb kezdődik, hiszen a legtöbb helyen már május 1-je előtt előbújtak a kalászok.
Fárbás Endre kúlai gazda szerint a búza termesztése már az ősszel nagy kihívások elé állította a gazdákat, a szárazságot követően pedig a télen az elszaporodott rágcsálókkal kellett megküzdeni, szerencsére átvészelték a nehéz időszakot.
− Nem volt könnyű, a szárazság következtében a búza szára alacsonyabb, mindenütt megjelentek a kalászok, bízunk abban, hogy lesz még valamennyi csapadék, hogy a szem is telítődjön. Túl jó eredmények nem várhatók, csupán átlagos hozamra számítunk. Egy permetezésen vagyunk túl, virágzáskor jön a következő. Édesapámtól származik az a filozófia, hogy mindenből egy kicsit vetünk, így egy kicsit biztonságosabb, ha ugyanis az egyik gabona kicsit alábbdob, a másik valamelyest pótolja. A búza mellett idén is van szója, kukorica, napraforgó, cukorrépa és valamennyi konyhakerti vetemény is. Vetéskor volt egy kis gond a varjakkal, szedegették a kukoricaszemet, de a kár nem számottevő. Egyelőre tudjuk tartani a tempót, vagyis megőriztünk mindent, amit elvetettünk – mondta a kúlai gazda.
Kraszulyák János szenttamási gazda március végén vetette el a kukoricát, de minimálisra csökkentette a vetésterületet. Szerinte nem kifizetődő a tengeri, így csak annyit termel, amennyi a jószágnak kell.
− A szokatlanul magas hőmérsékletek mellett a szárazság is közrejátszott abban, hogy a határban kelő növények szemmel láthatólag sínylődnek, szenvednek. Szójából és napraforgóból kicsivel többet vetettem, utóbbi a szárazságot is jobban tűri. Hiányzik a kiadós csapadék, mert a napokban hullott kevés eső nem sokat segített a kelésnél. A permetszerek használatát is csökkentettem, inkább az ekézés mellett vagyok. Amint kibújik a növény, megyünk ekézni, kicsit betakarjuk a sorokat, ezzel is megvigyázzuk azt a kis nedvességet, ami van a földben – magyarázta a szenttamási termelő.
Vladimi Rankov szenttamási agronómus, a verbászi Mezőgazdasági és Tanácsadási Szakszolgálat szakembere szerint 40 éve nem volt példa arra, hogy a búza, az árpa és a rozs április közepén kalászolni kezdett volna.
− Sajnos mindannyian tanúi vagyunk az egyre erőteljesebb klímaváltozásnak, ami a szántóföldi növények esetében különösen látható. Soha nem tapasztaltuk, hogy például az olajrepce március második felében teljesen virágba borul. A szokatlanul enyhe tél következménye, hogy a legtöbb szántóföldi növénynél a fejlődés két fenológiai fázisa csaknem teljesen összeér. Amikor áprilisban több napon át 30 fok közeli hőmérsékletet mértünk, leállt az őszi kalászosok szárának növekedése, és előbújtak a kalászok, mert a növény nem a naptárhoz, hanem az időjáráshoz alkalmazkodik. A gazdáknak azt tudom tanácsolni, hogy többször járják át a búzával bevetett területeket, mert a kórokozókkal szemben továbbra is védekezni kell. Vidékünkön különösen oda kell figyelni a rozsdabetegségekre, mert nagy károkat okoznak – mondta Vladimir Rankov. Hozzátette, a szántóföldeken a rövid lehűlési időszak nem befolyásolja jelentősen a növények fejlődését, és a napokban hullott 5–10 liter csapadék sem elegendő a talaj nedvességtartalmának javításához.
Nyitókép: Idén három héttel korábban kezdett kalászt hozni a búza (Fotó: Paraczky László)
