Csaknem egy hete 35 és 40 fok körül alakul a nappali hőmérséklet, a meterológusok szerint egyelőre nem látni a júliusi kánikula végét. A hőség mindenkit megvisel, kicsit és nagyot, időset és gyermeket egyaránt. Hogyan védjük meg magunkat a hőségtől, és hogyan védekezzünk, ha mégis el kell mennünk valahova, mi a teendő, ha utaznunk kell, vagy éppen a medencére indulunk, továbbá milyen következményei lehetnek a könnyelműsködésnek? Beszélgetőtársunk, a kúlai dr. Bajai Bálint Csilla, aki sürgősségi szakorvosként a Verbászi Általános Kórházban dolgozik, elöljáróban elmondta, ha nem figyelünk oda kellőképpen, a tűző nap és a hőség súlyos következményekkel járhat.
− Az emberi szervezet folyamatosan arra törekszik, hogy a test hőmérsékletét 37 Celsius-fokon tartsa. Amikor a külső hőmérséklet magas, az erek kitágulnak, emiatt vérnyomásunk alacsonyabb lesz, így bágyadtabbnak, gyengébbnek érezhetjük magunkat. Ezzel egyidejűleg a szív sokkal erőteljesebben működik, hogy pumpálásával a test minden részébe eljuttassa a vért, a pulzusszám emelkedik. A hőségben az izzadás erősebb, így folyadékot, valamint ásványi sókat veszítünk. Ez elsősorban a szív- és érrendszeri betegeket, cukorbetegeket, időseket és kisgyerekeket viseli meg, de a teljesen egészséges emberek szervezetére is rosszul hat. A melegtől kiszáradt a bőr, néhol hőkiütések jelenhetnek meg rajta, és a tűző naptól akár életveszélyes állapotba is kerülhetünk – sorolta Bajai Bálint Csilla.
A napszúrásról, illetve a hőgutáról szólva elmondta, előbbi akkor léphet fel, amikor a fejünket, tarkónkat huzamosabb ideig napsütés éri. A tünete szédülés, fejfájás, hányinger, hányás és kipirosodott, felforrósodott arcbőr. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, a tarkóra vizes borogatást kell tenni, és gondoskodni kell a folyadékpótlásról.
− A hőguta súlyos állapotnak számít, a nagy meleg hatására a szervezet hőszabályzása felborul. Ilyenkor nemcsak a fej, de az egész test felforrósodik, a beteg émelyeg, hány, szédül. A vérnyomás zuhan, a pulzusszám emelkedik. A legrövidebb időn belül mentőt kell hívni. A beteget hűvös helyre vinni és izotóniás folyadékot, illetve vizet adni neki. Ajánlott a borogatás a tarkóra, kezekre, illetve a lábakra. Ennél súlyosabb és veszélyesebb a hőkimerülés vagy hősokk, ami a nagy meleg és a fizikai megerőltetés együttes hatására alakul ki. Miközben fokozottan izzadunk, teljesen felborul a szervezet víz- és sóháztartása. A betegség jellegzetes tünetei az izom- és hasi görcsök, émelygés, hányás, de olyasmi is megtörténik, hogy a beteg elveszti az eszméletét. Azonnal gondoskodjunk a megfelelő folyadék- és sópótlásról! – magyarázta az orvos.
A kérdésre, hogy milyen lépésekkel védekezhetünk a hőség ártalmai ellen, Bajai Bálint Csilla elmondta, fontos, hogy a legmelegebb órákban, így délelőtt 10 és délután 4 óra között odahaza, hűvös helyiségekben tartózkodjunk. Külön ügyeljünk arra, hogy ne legyen nagy a hőkülönbség a kinti hőmérséklethez képest! Igyunk minél több vizet! Ha mégis el kell mennünk valahová, szellős ruhát vegyünk fel, tegyünk szalmakalapot, és vigyünk magunkkal vizet! A szakember elmondta azt is, mi a teendő, ha a család medencézik vagy a tengeren van.
– A gyerekek imádják a medencét, de ha csak lehetséges, kerüljük a legmelegebb órákat, és óránként kenjük be őket és magunkat 50 faktoros fényvédővel! Állandóan használjunk fejfedőt, és fogyasszunk több folyadékot! A medencére nem ajánlatos kivinni a 2 évnél fiatalabb babákat, a kisebb gyermeket pedig félóránként kenjük be, és adjunk rájuk rövid ujjú pólót! Ugyanez érvényes a tengeri nyaralásra is. Még egy igen fontos dolog: a kánikulában egy pillanatra se hagyjunk csecsemőt vagy kisállatot az autóban! – mondta a sürgősségi szakorvos.
Nyitókép: Dr. Bajai Bálint Csilla sürgősségi szakorvos (Fotó: Paraczky László)
