A kúlai Szent György-templom udvarában elhelyezett nagykoszorún az első adventi gyertya meggyújtásával, ünnepi szentmisével és koncerttel emlékeztek vasárnap a Bartók Béla Dalárda megalakulásának 125. évfordulójára. A szentmisét a kúlai születésű Miocs József, a szabadkai Paulinum Püspökségi Klasszikus Gimnázium és Kollégium igazgatója celebrálta Juhász György esperesplébános közreműködésével.
− A dalárda a nehéz és válságos időkben is erős volt és szépen dolgozott. Egyedi műsorokat állítottak össze, amelyekkel nemcsak Vajdaságban, hanem a környező országokban is nagy sikerrel szerepeltek. A rendszerváltás időszakában a Bartók Béla Dalárda egyesült az 1914-ben alapított Szent Cecília templomi kórussal, és bár alkalmanként külön név alatt, de azóta együtt lépnek fel. Fontosnak tartom kiemelni, hogy az ének életet visz mindennapjainkba, továbbá, hogy a templomban is nagy szerepe van az éneknek, hiszen aki énekel, az kétszeresen imádkozik – mondta dr. Miocs József.
Vendel Gyöngyi karnagy, nyugdíjas zenetanár elmondta, 40 évig dolgozott az iskolában, ahol kórust is vezetett, később ifjúsági kórusokat vett át, 18 éve kántorkodik a templomban és 11 éve vezeti a Bartók Béla vegyes kórust.
− Felemelő érzés vezetni egy ilyen kórust, a lélek ilyenkor tele van örömmel. Van mit ünnepelnünk, hiszen igen gazdag a múltunk, van jelenünk, hogy a jövőnk milyen lesz, egyelőre senki sem tudja. Jelenleg három felállásban dolgozunk, az első az idősek csoportja, közülük már sokan nem tudnak jönni a próbákra, mert a kor megadja a magáét. A fiatalabb felállás, a kamarakórus az idősebb kórustagokból áll, 4 férfi és 6 nő alkotja, összesen tizenhatan vagyunk. Bárhova meghívást kaptunk, sosem mondtunk nemet, mindig eleget tettünk a felkérésnek, a községben és vidéken is. Amíg tehettük, eljártunk nemzetközi versenyekre, arany- és ezüstminősítést hoztunk haza – mondta a kórus vezetője.
Valka Károly, a község alpolgármestere kiemelte, hogy Kúlán mindig nagy hagyománya volt az éneknek és a kórusok fellépéseinek.
− A dalárda 1996-tól a Népkör MMK keretein belül külön szakcsoportként dolgozik. A fő cél az volt, hogy a községben zajló magyar vonatkozású kulturális és egyéb eseményeken fellépő csoportokat a Népkör karolja fel, egy helyen, egy tető alatt legyenek, hiszen a központban minden feltétel adott a próbafolyamatokra is – fejtette ki az alpolgármester.
Az ünnepi szentmisén és a koncerten jelen volt Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke is, aki kiemelte, a dalárda a millennium évében, 1896-ban alakult meg.
− Szerintem már akkor megfogalmazódott a küldetése is, mégpedig az, hogy ezen a tájon értéket képviseljen és szolgálatot lásson el a magyar hagyományvilág, a magyar ének és a magyar szó tisztelete jegyében, és a zene szeretete jegyében hirdesse azt, hogy a dal nemesíti az ember lelkét – mondta Sutus Áron.
A Kúlai Iparosdalárdát pontosan 125 évvel ezelőtt, 1896. december 30-án alapították meg az akkor már megerősödőtt és többféle tevékenységi területen működő kisiparosok. Megalapítója Fejes István, a vándorútjáról hazatérő cipészlegény volt, aki nem nézhette tovább az ifjúság kocsmázását és tétlenségét, inkább igyekezett értékes szórakozási lehetőséget biztosítani számukra. Talán ezért került bele a Dalárda akkori alapszabályzatába az a szakasz, miszerint az egyesület célja önképzés a műénekben, zenében, különösen a karénekben, a társasélet és a zenei ízlés nemesítése, a Dalárda tagjai számára nemes szórakozás biztosítása.
A Dalárda, megalakulásakor, és utána még jó ideig, férfikórusként működött, a felszabadulás utáni újjászervezéssel vegyes kórussá vált. Gyári munkások, hivatali dolgozók, háziasszonyok és diákok voltak a tagjai. Ha Kúlán bármilyen ünnepség volt, ők részt vettek rajta. A repertoár is ennek jegyében alakult. Főleg anyanyelvükön énekeltek, magyar társaság lévén, a mozgalmi dalokat két nyelven adták elő, de tarsolyukban még népdalok, régi mesterek művei és akkori kortárs szerzők szerzeményei is voltak. A Dalárdának színtársulata is működött, Sárga csikó elnevezéssel 1897-ben ők mutatták be az első magyar nyelvű színdarabot Kúlán. Tevékenysége 1980-ig zavartalanul folyt, fénykorában (pl. 1946-ban) 120 tagot számlált. 1954-től hosszabb ideig Bartók Béla Iparos Kultúregyesületként, később az alapfokú zeneiskola keretei között működött.
