A Kunsági vetett ágy elnevezésű projektum keretében kilenc kunsági hímzéssel készült párnacsupot, vagyis párnavéget készített el az Ady Endre Művelődési Központ Tarka Virág Alkotóműhelye. A munkákból készült kiállítás hétvégi megnyitóján Tímár Gabriella, a központ elnök asszonya elmondta, hogy ennek a projektumnak az ötlete nagyjából egy éve született, és tavasszal indult meg gyakorlatban a munka technikai kivitelezése. Ekkor érkeztek meg ugyanis a szükséges anyagok, valamint az a régi ágy, amely restaurálásra szorult. A kun eredettel büszkélkedő vidékek közül Kisújszálláson elevenítették fel először ezt a hagyományt, és készítettek ilyen jellegű ágyat. Immár Bácskossuthfalván található a második kunsági mintával hímzett, hagyományos vetett ágy. Köztudott, hogy a tisztaszobát a régi időkben nagy becsben tartották, ott kaptak helyet a család féltve őrzött kincsei, köztük a szebbnél szebb kézimunkával készült ágyhuzatok is. Tímár Gabriella kiemelte még, hogy ezzel a hímzéssel a kun ősök előtt tisztelegnek, hiszen Bácskossuthfalva is egyike azon néhány vajdasági településnek, ahova a Kunságból érkeztek a maiak elődei. Mint mondta, a munkák különlegessége, hogy gyapjúval hímezték, amit egykoron természetes színezékkel, matt árnyalatokkal színeztek.
A régi, restaurált bácskossuthfalvi ágyon kiállított, kun hímzéssel készült párnavégek és a rendezvényen közreműködő Rezeda asszonykórus
A kiállítást Bán Andrea törökszentmiklósi etnológus nyitotta meg, aki a hagyományápolás fontosságáról beszélt. Kifejtette, hogy ez a fajta hímzési technika 2019-ben került fel a magyarországi Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listájára, ami azért is jelentős, mert ezzel nagyobb figyelem terelődik rá. Hozzátette, fontos, hogy ezek a díszítmények visszaépüljenek a köztudatba. A hímzésminták többletüzenet hordoznak, és összekötik a Nagykunságot és az elszármazottakat egymással, ezzel is erősítve a kun öntudatot és a magyar identitást egyszerre.
Az eseményen jelen volt Kiss Tóth Erika, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség alelnöke és Pápai Istvánné, a kisújszállási hímzőkör képviselője is, emellett Papp László helytörténész, a bácskossuthfalvi helyi közösség tanácsának közelmúltban megválasztott elnöke. A megnyitót a Rezeda asszonykórus tette ünnepélyesebbé. A párnacsupok elkészítését és bemutatását a Csoóri Sándor Alap és a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság támogatta anyagilag. A kiállítás, illetve az emlékház előzetes egyeztetés után bármely napon megtekinthető, ezzel kapcsolatban bővebb információt a helyi közösségben lehet kapni munkaidőben.
