Az elmúlt évben jelent meg a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944–45 Alapítvány gondozásában Baranyi István moholi nyugalmazott anyakönyvvezető és Molnár Tibor zentai levéltáros közös munkájaként a Mohol 1944–45 című helytörténeti munka, amelyet tavaly novemberben mutattak be Budapesten a 1944–45-ös a délvidéki véres események évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
Baranyi István a hiánypótló helytörténeti kötettel (Csincsik Zsolt felvétele)
A hiánypótló kötet az 1944 és 1945 fordulóján Moholon lezajlott magyarellenes atrocitásokat dolgozza fel. A kötetben szereplő moholi áldozatok névsorát, élettörténetét és fényképeit hosszú évek során gyűjtötte össze Baranyi István moholi nyugalmazott anyakönyvvezető. Molnár Tibor zentai levéltáros mindezt levéltári adatokkal egészítette ki, és a halotti nyilvántartási és vagyonelkobzási iratok felkutatásával tette még hitelesebbé. A közel százoldalas kötet foglalkozik egyebek mellett a katonai közigazgatás bevezetésével és megszüntetésével, a zentai városparancsnokság tevékenységével 1944–45 fordulóján, valamint a Délvidék és Mohol visszacsatolásával, Mohol 1941 és 1944 közötti történetével, a szovjet csapatok bevonulásával Adára és Moholra, Mohol történetével a katonai közigazgatás idején, illetve a holttá nyilvánításokkal és a vagyonelkobzásokkal, valamint tartalmazza az 1944-es moholi áldozatok adattárát is.
Baranyi István lapunknak elmondta, hogy az 1944-ben ártatlanul kivégzett moholi áldozatok névsorát már a múlt század 70-es éveiben elkezdte összegyűjteni az anyakönyvekből, valamint a zentai és az újvidéki levéltár dokumentumaiból.
– A kötet tartalmazza azokat kutatásaimat, amelyeket az 1944–45-ös eseményekről és a moholi magyarok kivégzéséről gyűjtöttem össze egyebek között a zentai és az újvidéki levéltárban. A könyvben látható fénykép a „hármas iskoláról”, ahol az elhurcolt embereket tartották fogva, illetve áldozatokról készült fotók, amelyeket a rokonoktól gyűjtöttem össze, valamint bekerültek a kivégzettek listáját tartalmazó korabeli dokumentumok másolatai is. Ha valaki elolvassa ezt a könyvet, akkor nagyon sok mindent megtud a kivégzésekről – közölte Baranyi István, aki hozzátette, hogy Molnár Tibornak nagy szerepe volt a könyv megszületésében.
A nyugalmazott anyakönyvvezető megjegyezte, hogy 1944 őszén kivégezték a nagyanyját is, és amikor erről olvasott a zentai levéltár dokumentumai között, akkor döntött úgy, hogy közzé kell tenni a kutatásait annak érdekében, hogy megmaradjon az utókornak. Elmondta, hogy a kutatásai szerint 1944 végén Moholon legalább 265 magyart végeztek ki.
