Ada községben az idén a hagyományos búzafajták hozama hektáronként 4 és 6,6 tonna között alakult, a hibrid búza esetében ez elérte a 8,2 tonnát – tudtuk meg Csúzdi Istvántól, a községi tanács mezőgazdasággal megbízott tagjától. Elmondta, hogy az idén 20 százalékkal kisebb volt a község területén a búza vetésterülete, mint az elmúlt évben. Információnk szerint 2017-ben a kenyérgabonával bevetett terület megközelítőleg 3700 hektár volt.
A kukorica is megsínyli a csapadékhiányt (Csincsik Zsolt felvétele)
– A búza a jelenlegi gazdasági helyzetben szükséges rossz a vetésforgóban. Ha a termelőknek nem kellene búzát vetniük a vetésforgó miatt, lehet, hogy még ennyit sem vetnének – magyarázta Csúzdi István. – A hozamokat illetően igen tarka a határ, mivel a községben a megművelt terület egy részére 60–80 mm csapadék hullott az aratás előtti időszakban, a búza viaszérésének a vége felé. Ezen a területen, a határ északi és északnyugati, Zenta felőli részén a hozamok szépek és jók voltak a hektolitersúly és a mennyiség tekintetében is. Viszont Törökfalu környékén, a határ nyugati és délnyugati részén ebben az időszakban mindössze 10–15 mm csapadék esett, ami a hozamokon is nagyon meglátszik, ezek visszaestek. A hagyományos búzafajtáknál a csapadékos területen a hozam hektáronként 6 és 6,6 tonna között alakult, a szárazabb törökfalui határban pedig 4 és 5 tonna között. A hektolitersúly 77-78 gramm körül mozgott. A 74 gramm hektolitersúlyú búzát már másodosztályúnak számolták el az átvételnél, és kevesebbet fizetnek érte. A búza 80–90 százalékánál viszont a hektolitersúly meghaladta a 74-es értéket. A búza nedvességtartalma 13 és 15 százalék között alakult. Az átvevők becsületére váljon, hogy a törött szem miatti 1-2 százalékos levonástól eltekintettek. A búzaárat illetően az előleges ár 16 dinár. Véleményem szerint meglesz a kilónkénti 17 vagy 17,20 dináros ár az áfával együtt. A község területén első alkalommal vetettek hibrid búzát, amelynél nagyon kíváncsiak voltunk, hogy milyen hozamot produkál. A búza szerencsés helyzetbe került: olyan területen volt, ahova a 60–70 mm csapadék hullott. A mérés alapján hektáronként 8,2 tonna termett, ami szép hozamnak mutatkozik. Ez azt bizonyítja, hogy a hibrid búzák genetikai potenciálja normális körülmények között 8,5–9 tonnát, ideális körülmények között pedig 10,5 tonnát terem első és másodosztályú szántón – közölte a községi tanács tagja.
Csúzdi István kiemelte, hogy a csapadékhiány nemcsak a búzahozamoknál mutatkozott meg, hanem már meglátszik a kapásnövényeken is, köztük a kukoricán és a napraforgón, különösen Törökfalu környékén:
– Ki merem jelenteni, hogy ez a határszakasz elemi csapás sújtotta területnek tekinthető, mivel a napraforgó magassága alig éri el az egy métert, de már feje van. Sajnos kis fejeket hoz, a levelek pedig alulról száradnak. Ha az ottani, konyhakertészettel foglalkozó termelőknek nincs módjuk öntözni, akkor jelenleg katasztrofális helyzetben vannak. Mindez abból adódik, hogy hiányzik a talajból a téli csapadék, vagyis körülbelül 300 milliméternyi csapadék. Az elmúlt nyár óta számított egyéves időszakban az átlagos csapadékmennyiség fele hullott le. Ha folytatódik ez a tendencia, akkor a kapásnövények esetében nagyobb lesz a terméskiesés, mint a gabonánál. A kapásnövények esetében az lenne a jó, ha az elkövetkező három hónapban legalább 150 milliméternyi csapadék hullna le – állapította meg Csúzdi István.
