A Vajdasági Magyar Szövetség Ada községi szervezete, az adai Pro Communitas civil szervezet és a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége a mezőgazdasági minisztérium szakszolgálatával közösen ismeretterjesztő előadást szervezett Adán a községháza dísztermében a mezőgazdasági termelőknek és az élelmiszer-előállításban tevékenykedő jogi személyeknek az európai uniós előcsatlakozás ideje alatt megpályázható IPARD vidékfejlesztési támogatási rendszer működéséről és felhasználási módjáról.
Az előadáson Juhász Attila vidékfejlesztési államtitkár hangsúlyozta, hogy az elkövetkező hónapokban szoros együttműködésre van szükség a minisztérium, az önkormányzatok, a gazdaszervezetek és a végső felhasználók, a mezőgazdasági termelők és vállalkozók között, hogy minél több sikeres pályázat szülessen és minél több támogatáshoz jussanak a gazdák. Ezért az érintetteket arra kérte, hogy kérdésükkel bátran forduljanak a mezőgazdasági minisztérium vidékfejlesztési osztályához.
A fórumon Dragan Mirković, a mezőgazdasági miniszter vidékfejlesztéssel megbízott segédje ismertette az IPARD-programot, amelyre az Európai Unió 175 millió eurót hagyott jóvá mezőgazdasági termelőknek és vállalkozóknak. Az összeget 2020-ig hagyták jóvá, de 2023-ig lehet kihasználni. Megjegyezte, hogy az IPARD-program megvalósításának kezdete várhatóan 2016 második felében várható, vagyis a pályázatok és felhívások valamivel előbb fognak megjelenni. Elmondta, hogy az IPARD által támogatott intézkedések az elsődleges termelésre, a feldolgozóiparra és a falusi turizmus fejlesztésére vonatkoznak. Az elsődleges (primáris) termelés esetében, vagyis a tej- és hústermelés, valamint a növény-, illetve gyümölcs- és zöldségtermesztés esetében a támogatás mértéke az összköltség 50 és 60 százaléka között lehet áfa nélkül. A fiatal, negyven év alatti termelők számára ez elérheti 65 százalékot. A pályázók lehetnek regisztrált mezőgazdasági családi gazdaságok vagy jogi személyek. A növénytermesztés esetében a termelőknek visszatérítendő minimális összeg 10 ezer euró, a maximális összeg pedig 700 ezer euró. A tejre és a húsra a minimum 15 ezer, a maximum 1 millió euró. A gazdák szinte mindenre pályázhatnak, beleértve a traktorokat is (100 kW-ig), kivéve a kombájnt, a vetőmagot, az állatokat, a dugványt és a facsemetéket. A tejtermelésben két kategória van, a 20–300 fejőstehénnel rendelkezők, illetve a 300 feletti állattal rendelkezők. Az előbbiek pályázhatnak a tehenészet felszerelésére és kiépítésére vagy felújítására, mezőgazdasági gépesítésre, energiatermelésre a megújuló forrásokból. Az utóbbiak az istállótrágya kezelésére szolgáló eszközökre pályázhatnak, valamint a megújuló energiatermelésre, akárcsak a hústermelésben az 1000 feletti szarvasmarhát, birkát és kecskét, valamint 10 000 feletti disznót, illetve 50 000 feletti brojlercsirkét tartók. A hústermelőknél a kisebb kategóriába tartoznak a 20–1000 szarvasmarhát, a 150–1000 bárányt vagy kecskét, a 100 és 10 000 közötti disznóállományt tartó gazdák, akik pályázhatnak az istállók kiépítésére és felszerelésére, mezőgazdasági mechanizációra, megújuló energiatermelésre. A gabonaféléket, olajnövényeket és cukorrépát termelő növénytermesztők, akik 2 és 50 hektár, illetve 50 és 100 hektár közötti területen gazdálkodnak, pályázhatnak mezőgazdasági gépek vásárlására, raktárak építésére és felszerelésére. A 100 hektár feletti termelők a tárolólétesítmények építésére, bővítésére és korszerűsítésére pályázhatnak. A gyümölcs- és zöldségtermesztők, akik 2–20 hektáron termesztenek bogyós növényeket vagy 5–100 hektáron egyéb növényeket, pályázhatnak többek között gépek vásárlására, fóliaházak létesítésére, jégvédelmi rendszerekre, öntözőrendszerekre, tárolók építésére és bővítésére. Akárcsak az 500–10 000 négyzetméteres fóliával vagy fél és 50 hektár közötti szabadföldi területtel rendelkező zöldségtermesztők. A falusi turizmus fejlesztésére a beruházás minimális elfogadható összege 5000 euró lehet, a maximális összege pedig 300 ezer euró.
