A jelentős népességnövekedés miatt a becslések szerint a század derekára a mezőgazdaságnak 50–60 százalékkal kell több élelmiszert termelnie, mint bármikor korábban. Csúzdi István adai termelő szerint az ágazat számára ez biztató jövőképet vetít előre, de akik kísérik a globális mezőgazdasági termelés fejleményeit, tisztában vannak azzal, hogy a lehetőségek egyben sok kihívást is támasztanak a termelők számára. Az éghajlatváltozás, az egyre gyakoribb aszályok, a talajromlás és az elégtelen tápanyag-utánpótlás következményeivel már a helyi gazdák is egyre gyakrabban szembesülnek.
– A változó éghajlat közvetlenül érinti a mezőgazdaságot a szélsőséges időjárási események gyakoriságán és intenzitásán keresztül. A hőmérséklet állítólagos globális emelkedésével a növények gyorsabban fejlődnek, ez pedig csökkentheti a hozamokat, különösen, ha a talaj nem képes a gyorsabb ütemben növekvő növények tápanyagszükségletét biztosítani. A talajaink ugyanis az évtizedek óta tartó korszerűtlen tápanyag-utánpótlási gyakorlat, a savanyodás, illetve a talaj szerkezetének és vízháztartásának romlása miatt, valamint sok esetben a szakszerűtlen öntözés következtében egyre kevésbé képesek a növények optimális tápanyagigényét kielégíteni – magyarázta Csúzdi István.
– Napjainkban nagy kihívást jelent az aszály, a hőségnapok számának növekedése. Ezek a negatív tendenciák közvetve segítik a gyomok, a betegségek, a rovarkártevők olykor extrém gyors terjedését. Mindehhez társul napjainkban az újratermelési anyagok soha nem látott árszintje is. Van olyan elképzelés a termelők körében, hogy az idén egyáltalán nem műtrágyázók vagy a kevesebb műtrágyát szórók cselekednek helyesen, mivel a tavalyi műtrágyaadag talán érintetlenül a talajban van, hiszen az aszály miatt nem hasznosította a növényzet. Ez szakmailag több szempontból sem állja meg a helyét, mivel nem számol a folyamatos tápanyagveszteségekkel és megkötődésekkel, nem veszi figyelembe a vetett növény tápanyagigényét. Egy adott növény genetikai potenciáljának elérése kizárólag a növény igényeinek megfelelő tápanyag utánpótlásával érhető el, bár fontos szerepet játszik a megfelelő időjárás is. Az ilyen kedvező terménypiaci kilátások között nagy valószínűséggel öngólt rúg, aki a spórolásban látja a kiutat. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az alultáplált növények minden esetben táptalajai a betegségeknek, a kártevőknek, és sokkal érzékenyebbek a gyomirtásra. Meg kell értenünk, hogy a változó éghajlati körülmények hogyan befolyásolják
a növénytermesztésünket. Újra kell tanulnunk, hogyan növelhetjük a talajaink tápanyag-szolgáltató képességét, hogy olyan alkalmazkodási stratégiákat dolgozhassunk ki, amelyek megfelelő jövedelmet biztosítanak. Megfelelő hozamot csak optimális tápanyag-utánpótlással érhetünk el. Olyan stratégiával, amely figyelembe veszi a növény igényeit, az adott év negatív és pozitív hatásait, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy kizárólag talajtípusra szabott műtrágyákat kell alkalmazni. Csak ezzel az összetett gondolkodással felelhetünk meg ugyanis a kor kihívásainak – nyilatkozta Csúzdi István.
Nyitókép: Gergely Árpád felvétele
