A nyelvi kultúra és a nyelvi viselkedés volt a központi témája az adai születésű Szarvas Gábor nyelvész tiszteletére szervezett nyelvművelő napoknak, amelynek szombati zárónapján koszorúzási ünnepséget, szakkiállítást és tudományos tanácskozást rendeztek Adán. A háromnapos rendezvényen emellett volt még játékos nyelvi vetélkedő a kisiskolásoknak, beszédverseny a középiskolásoknak, valamint zenés irodalmi est és könyvbemutató a nagyközönségnek. A rendezvénysorozat szervezője ezúttal is a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület, Ada község önkormányzata és a Szarvas Gábor Könyvtár volt.
A rendezvénysorozat zárónapja Szarvas Gábor nyelvész adai mellszobrának megkoszorúzásával kezdődött el. A koszorúzási ünnepségen Maksó Éva, az adai Cseh Károly Általános Iskola igazgatója mondott ünnepi beszédet.
– Kihívásokkal, lehetőségekkel, ugyanakkor veszélyekkel teli időket élünk a nyelvünk megőrzése, ápolása és fejlesztése területén. A nyelvünk él, és akkor él, virul a legszebben, ha használjuk. A délvidéki magyarság ma a szülőföldjén az oktatás, a tájékoztatás, a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén egyaránt szabadon használhatja a magyar nyelvet. Kihívás, lehetőség van ebben! Ugyanakkor veszély is! Annak a veszélye, hogy nem élünk ezzel a szabadsággal. Pedig ez a szabadság nem csak jog, kötelesség is! Az anyanyelv átadásában, ápolásában meghatározó szerepe van a családnak. Az anyanyelvi ismeretet a családnak kell megalapoznia, s az iskolának kell folyamatosan fejlesztenie. A nyelv segítségével közöl az ember gondolatokat, ért meg másokat, szerez ismereteket, a nyelv teszi lehetővé, hogy társadalomban éljen. A mi feladatunk a jelen körülmények között, hogy Szarvas Gábor nyomdokain járva vállaljuk ragaszkodásunkat a tiszta magyar nyelvhez – mondta többek között Maksó Éva.
A koszorúzási ünnepségen Szarvas Gábor mellszobránál Ada község önkormányzata nevében Urbán Mónika helyezte el a kegyelet virágait, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület részéről dr. Hódi Éva, Ágoston Ibolya és Szabó Szabados Ilona, a Szarvas Gábor Könyvtár képviseletében Viszmeg Adriána és Csonka Áron. A külhoni nyelvészek képviseletében dr. Pomozi Péter és Karácsony Fanni koszorúzott, a Cseh Károly iskola részéről Maksó Éva és Vámos Andrea, a budakalászi Kalász Általános Iskola nevében Völgyes József és Szabó Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács részéről a testület elnöke, mgr. Hajnal Jenő, valamint a Széchényi István Stratégiakutató Társaság képviseletében dr. Hódi Sándor.
Ezt követően a könyvtár kiállítótermében Arany János, a nyelvművész címmel nyílt irodalomtörténeti szakkiállítás, amely a kétszáz éve született neves író munkásságát mutatja be. A kiállítást Heinermann Péter és Marina Šmudla, az újvidéi Matica Srpska könyvtárosainak anyaga alapján dr. Molnár Csikós László állította össze és nyitotta meg. Végezetül az adai községháza dísztermében megtartották a Nyelvi kultúra – nyelvi viselkedés című tudományos tanácskozást, amelyet Hódi Éva, a nyelvművelő egyesület elnöke nyitott meg. A tanácskozáson nyolc előadás hangzott el különféle megközelítésben a nyelvi kultúráról és a nyelvi viselkedésről vajdasági és magyarországi előadóktól – dr. Hódi Éva: A nyelvi kultúra és a nyelvi viselkedés megközelítésének néhány aspektusa; dr. Nemesi Atilla László: Hányféleképpen írható le a nyelvi viselkedés?; dr. Molnár Csikós László: Nyelvi illem napjainkban; dr. Pomozi Péter: A Kárpát-medencei magyar szinergiákról mint nyelvi kultúránk jövőjének alapjáról; dr. Pásztor Kicsi Mária: Nyelvi viselkedés a világhálón; dr. Hódi Sándor: Az elszegényedett kultúra nyelvi és lélektani következményei; dr. Bogár László: Férfi és női kommunikáció. Van-e különbség? Nyelvi kommunikáció a mindennapokban; dr. Karácsony Fanni: Egy szerkesztő feljegyzései mindennapi nyelvi kultúránkról.