A többi bánáti faluhoz hasonlóan fogyatkozik, apad Hódegyháza lakossága is, de ebben a faluban találjuk a legtöbb olyan nagycsaládot Csóka községben, amelyben négy vagy annál is több gyereket nevelnek szegényes körülmények között.
A Klacsák család, az anyuka a négy fiával (Gergely Árpád felvétele)
Hódegyházán két családban tíz (hat és négy) gyereket, a faluhoz tartozó, az Aranka menti két sor házból álló Hodicson két másik családban pedig tizenegy (hat és öt) gyerek éli nagycsaládos mindennapjait. Nem biztos, hogy mindennap jut meleg étel a tányérjukba. A négy nagycsaládban a családfők egyikének sincs állandó munkája, napszámból, alkalmi munkákból éldegélnek igen szerény körülmények között.
A hódegyházi állapotok egyik legjobb ismerője Vastag Bálint nyugdíjas, ő hordja szét az újságot a faluban. Anyakönyvvezetőként dolgozott nyugdíjba vonulásáig, minden házban tudja, hogy ki lakik.
– Manapság is számon tartom, hogy miként is alakul falum népessége. A múlt század ötvenes éveiben még mintegy hatszáz lakott házból állt Hódegyháza. Egészen a nyolcvanas évekig fejlődésről beszélhettünk, de azután jöttek a kilencvenes háborús évek, és minden a visszájára fordult. Számba vettem a falu lakóit, friss adatokkal szolgálhatok. Ezek szerint 540 nagykorú és 110 kiskorú személy lakik Hódegyházán, közülük több mint húsz gyerek négy nagycsaládra jut. A lakott házak száma háromszáz alá esett, jelenleg 265 házban él valaki, és több mint száz ház romos, düledező állapotban van. Sok épületet le is bontottak az elmúlt évtizedekben.
A csókai önkormányzat és a VMSZ Női Fóruma a közelmúltban vitt segélycsomagot a Piri családnak (Gergely Árpád felvétele)
Hódegyházán a főutcán lakik a Piri család, Endre és Mónika hat gyereket nevel. A családfő alkalmi munkákból próbálja eltartani a népes családját. Egyelőre szociális segélyt sem kapnak, mert fél hold földjük van. A legidősebb gyerekük, Attila már alkalmi munkákat vállal, de a többi gyerek, Krisztina, Edvárd, Endre, Rózsa és a legkisebb, Szebasztián még évekig a szüleire szorul. A csókai önkormányzat és a VMSZ Női Fóruma a közelmúltban vitt számukra élelmiszercsomagokat, és a szociális központ is folyósított segélyt a Piri családnak. Nagy segítség lenne a számukra, ha folyamatosan kapnák a szociális támogatást és a családi pótlékot.
Az egyik faluszéli kis házban él a fiatal Klacsák család, Dávidnak és Erzsébetnek négy fia van, úgy sorakoznak egymás mellett, mint az orgonasípok, a legfiatalabb a négyéves Patrik, őt követi a negyedikes Dávid, majd a hatodikos Kornél, a legidősebb, Krisztián áprilisban lesz 15 éves. Ők is alkalmi munkából élnek.
A Hódegyháza külterületének számító Hodics egy dűlőre van a falutól, amolyan két sor házból álló, félig elnéptelenedett tanyavilág, a régi vert falú házak jelentős része lakatlan, düledező. A valamikor zajos kocsma romjaiban is tekintélyt parancsoló. Csak kevesen élnek már itt az Aranka melletti soron, habár a közelmúltban egy felsőhegyi juhász telepedett át Bácskából több száz jószágával.
A hodicsi sor elején éli mindennapjait a hat apró gyermekét nevelő Bózsó család. Az anyuka, Ildikó decemberben hozta világra hatodik csemetéjét, a kislány a Lívia nevet kapta, a többi gyerek libasorban: Robika hároméves lesz, következik Szebasztián, majd Janika, a hatéves Nikola és a legidősebb Klaudia. János, az apa napszámba jár, a nagyobb gazdáknál a jószág körül akad munka. A fél tucat gyerek mellett nincs idő sopánkodni, élik a mindennapjaikat. Amint az anyuka elmondta, családi pótlékból és alkalmi munkákból próbálják előteremteni a napi betevőt. Télen a legnagyobb gond a tüzelő, a közeli Aranka menti elhagyatott erdőből szerzik be a tűzifát.
Másik hodicsi nagycsalád a Kocsis család, az apa, Károly elmondta, hogy ők is alkalmi munkákból élnek, mivel saját földjük nincsen, a nagyobb gazdákhoz jár dolgozni. Az állandó jövedelemforrást a szociális segély és a családi pótlék jelenti. Náluk annyival könnyebb a helyzet, hogy az öt gyerekből három már, mondhatni, felnőtt.
