Csókán nyaranta rendszeresen gondot okoz a katolikus temető melletti közkedvelt Nagygödör, horgásztó vízutánpótlása. Két éve például arról írtunk lapunk hasábjain, hogy nem működik a Nagygödör néven ismert horgásztavat tápláló kút. A tó vízszintje a nyári hőségben több mint egy méterrel apadt, s ennek következtében veszélybe került a természetvédelmi oltalom alatt álló, fokozottan védett őshonos halfajok és a mocsári teknős élőhelye. A második artézi horizontból táplálkozó 260 méter mély kút vizét sokan gyógyhatásúnak tartják, és rendszeresen fogyasztották.
Néhány hete, amikor a Nagygödör ügyében az Aranka Horgászegyesület és a Csóka Ökológiai Egyesület petícióval fordult az önkormányzathoz, a polgármester asszony, Gyömbér Stana ígéretet tett arra, hogy a község anyagi támogatást folyósít a horgászegyesületnek és a védett természeti értékekben bővelkedő Nagygödör használatát szerződéssel a civil szervezetre bízza.
De vajon milyen egyességre jutott az önkormányzat és a horgászegyesület a Nagygödör ügyében, sikerült-e tartós megoldást találni a Nagygödör horgásztó tartós vízutánpótlására? – kérdeztük Nedeljko Kolundžijától, a szervezet elnökétől.
– A Nagygödör állami tulajdonú, tehát a község hatáskörébe tartozik gondot viselni róla, attól függetlenül, hogy az elnök asszony azt mondja, hogy kataszterileg nincs rendezve, bejegyezve a terület. A községi kataszterben be van vezetve a Nagygödör, tehát állami tulajdon, aminek a horgászegyesületünk volt a használója, ám a község el akarta venni a horgászoktól, azzal az indokkal, hogy minden vajdasági folyó, patak és tó a Vajdaság Vizei Közvállalat hatáskörébe tartozik. Amikor értesültünk a szándékról, hogy a Nagygödröt a Vajdaság Vizei Közvállalatra akarják átírni a kataszteri hivatalban, akkor Morajkó Józseffel, az akkori helyi közösségi titkárral az önkormányzatnál interveniáltunk. A Nagygödör ekkor került Csóka helyi közösséghez, a használójának pedig az Aranka Horgászegyesületet nevezték meg. Amikor három éve az önkormányzat, élén a polgármester asszonnyal belátta, hogy valóban állami tulajdonban van a Nagygödör, megígérte, hogy szakemberek bevonásával megvizsgálják, felmérik a tó vízi életközösségét, a víz minőségét, a halállományt, gondoskodnak a folyamatos vízutánpótlásról stb. – magyarázta Nedeljko Kolundžija, hozzátéve, amikor az ígéretekből nem valósult semmi, felajánlották a horgászegyesületnek, itt a Nagygödör, viseljék gondját. Erről azonban mind a mai napig nem született meg az írásos határozat.
– Valóban ígértek anyagi támogatást, az elnök asszony szerint 90 000 dinárt, a pénzt azonban nem adják oda maradéktalanul a horgászegyesületnek, hanem vásárolnak fűnyíró gépet, hordozható motoros kaszát, trimert, és azokat kapjuk el használatra. A fennmaradó összeget utalják át a horgászegyesület számlájára – fogalmazott az egyesület elnöke, leszögezve, hogy a tennivaló sok és sürgős.
– A Nagygödörnek különösen a keleti partja mentén elburjánzott a vegetáció, tejed a nád, ami fokozza az amúgy is intenzív kipárolgást a nyári hónapokban. A meglévő kút nem elégséges a vízutánpótlásra, a megoldás az lenne, ha fúrnánk még egy kutat a tó mellé. A nyáron már két alkalommal is tapasztaltunk halpusztulást a Nagygödörben, ami az alacsony vízállás miatt következett be. A polgárok panaszkodtak a községnél, hogy döglik a hal. Ekkor hívtak be a községházára, hogy találjunk megoldást a Nagygödör problémájára, amire több alkalommal is felhívtuk a községi vezetés figyelmét, ám mindaddig, amíg nem jelentkeztek a katasztrófa tünetei, a figyelmeztetésünkre nem reagált senki. Várjuk a megígért támogatást, a szerződés aláírását a községgel, mert sürgősen lépni kellene, aktivizálni kell még egy kutat, a tó víze bealgásodott, a parti vegetáció egy részét pedig ki kell vágni – sorolta a tennivalókat a horgászegyesület elnöke.