A Bácsország folyóirat promóciós bemutatósorozata a héten eljutott Bácsfeketehegyre is. A Kozma Lajos Könyvtár nagytermében tartották meg, és az esemény vendége volt Baráth Gábor Gergely, a lap főszerkesztője és Bordás Győző irodalmár, szerkesztő. Baráth Gábor Gergely a lap legújabb számának tartalmát ismertette, amelynek külön érdekessége, hogy anyaországi szerzők együttműködésével készült. A Bácsország-bemutatók során mindig más előadót hívnak meg vendégnek, ez alkalommal Bordás Győző volt jelen, aki a Csatorna született című könyvéről beszélt. A kötet Kiss József csatornaépítő munkásságát is felöleli. Bordás a bemutató kapcsán elmondta lapunknak, hogy könyvét a bátyjával közösen írta.
– A tél során jelent meg a könyv, amelyet a bátyámmal közösen írtunk, a Ferenc-csatorna történetéről, illetve Kiss József mérnök itteni, bácskai munkásságáról. Ez a kézirat már elég régen megszületett, de fiókban maradt, mert a kiadó, amely megrendelte, nem kapott rá támogatást. Én arra vállalkoztam, hogy megírom a csatorna történetét, a bátyám, Attila pedig Kiss József építészeti munkájáról értekezett. A könyv, érdekes módon, nagyon jó visszhangra talált, és úgy látszik, hogy készítenünk kell a második kiadást is, mert van rá érdeklődés – mondta el Bordás, majd arról is szólt, hogy a Ferenc-csatorna egyedülálló volt a maga korában.
– A Ferenc-csatorna az európai kontinensnek az első hajózható csatornája volt. Hollandiában és Németországban már voltak csatornák, de azok nem voltak hajózhatók. Amikor 1802-ben Verbászon felavatták a zsilipet, akkortól vált ez a csatorna hajózhatóvá. Nagyon fontos szerepet töltött be, mert ez a közép-bácskai vidék annak idején mocsaras terület volt. Amikor Mária Terézia elkezdte ide betelepíteni a lakosságot, akkor megbízta Kiss Józsefet, hogy találja ki, hogyan lehet élhetővé tenni ezt a részt. Kiss megállapította, hogy a Duna és a Tisza vízszintje között 3,8 méter különbség van, ami három zsilippel áthidalható, ezáltal 158 kilométerrel lerövidítette az utat a Kárpátoktól Budáig és Bécsig. Tulajdonképpen ez volt a gazdasági indítéka, hogy ez a csatorna megépüljön. Az építőmérnök először árkot ásatott Kúla és Verbász között, majd Szivác és Verbász között, és a vizet a Fekete-tóba vezette. Így lecsapolta ezt a területet, és 120 ezer hektár vált termővé. Ez lehetővé tette betelepültek megélhetését – számolt be Bordás, majd említést tett arról is, hogy Kiss József tervezett templomokat, emellett iskolák és tanári lakások építése is a nevéhez fűződik, sőt Magyarkanizsán egy sör- és pálinkafőzde is az ő munkája. Részt vett a régi szabadkai városháza újjáépítésében, valamint vízi- és szárazmalmokat tervezett. Kiss József a halála előtt a saját síremlékét is megtervezte, amely a verbászi zsiliptől 100 méterre kapott helyet, és a mai napig ott található.
Nyitókép: Bordás Győző a Ferenc-csatornáról és Kiss Józsefről mesélt (Lakatos János felvétele)
