Kishegyes község képviselő-testületének egy korábbi ülésén már bemutatták a község területén létesülő szélerőműpark tervezetét. Ezzel kapcsolatos újabb aktualitás, hogy az önkormányzat közszemlére bocsátotta a tervezetet, hogy a polgárok véleményezhessék. Ennek kapcsán Sárközi István, a képviselő-testület elnöke elmondta lapunknak, hogy a szélerőműpark a tervezés és jogi kidolgozás fázisában van, de tudni kell, hogy egy ekkora mértékű beruházás nem egyik napról a másikra valósul meg. Mire a szélerőművek forogni fognak, addigra évek is eltelhetnek. Az önkormányzat mindenképpen haszonélvezője lesz annak, hogy egy komoly cég járulékot fog fizetni a község területén.
– A nyilvános betekintés azért fontos, hogy eloszlassa azokat a tévhiteket, amelyek kialakulnak minden ilyen komoly beruházásnál. A közvéleményt, mint a képviselő-testület elnöke, szeretném minden lépésről tájékoztatni. Az építkezésnek szabályosan és nyilvánosan kell majd folynia – fogalmazott Sárközi, majd arról is szólt, hogy a képviselő-testület már korábban jóváhagyta egy részletes szabályozási terv kidolgozását, amely a szélerőműpark kiépítésére irányul. Ez a beruházás fel fogja ölelni a kishegyesi, a szeghegyi és a bácsfeketehegyi kataszteri község területét. Erre irányulóan az önkormányzat illetékes osztályai egy környezetvédelmi hatástanulmányt fognak kidolgozni.
– Fontos kiemelni, hogy a részletes szabályozási terv kidolgozása során igazodni kellett a köztársasági és a tartományi területrendezési tervekhez. Két szabályozási terv is készült, az egyik munkaneve Bácsfeketehegy, a másiké pedig Szikics. A Bácsfeketehegy nevet viselő 2100 hektárt ölel fel, a Szikics elnevezésű pedig 5720 hektárt, és ez több kataszteri községre is kiterjed. A terv része a szélgenerátorok meghatározására, valamint a teljes rendszer, amivel a szerbiai áramszolgáltató hálózatához kapcsolják az erőműveket. Itt megújuló energiaforrásról beszélünk, és idáig Dél-Bánátot tartották a tartomány területén belül a legalkalmasabbnak szélerőművek kiépítésére. A legújabb kutatások és felmérések szerint viszont az Észak-bácskai körzet sem marad el a megújuló energiaforrások felhasználása szempontjából – mondta el a képviselő-testület elnöke, majd hozzáfűzte, hogy az idevágó törvény lehetővé teszi, hogy szélerőműveket mezőgazdasági területeken is kiépítsenek. Ugyanakkor fontos, hogy környezetvédelmi kockázati hatástanulmányt kell végezni, aminek része a zajszennyezettség elemzése, valamint az élővilágra és az emberekre gyakorolt hatása. A szélerőműparknak komplett infrastruktúrával, vízügyi, energetikai és kommunikációs ellátással kell rendelkeznie.
Sárközi végezetül hozzáfűzte, hogy Szerbia a nyugat-balkáni energetikai közösség része, és ennek jegyében szeretnék elérni, hogy a tartomány területén megtermelt energia 20 százaléka megújuló forrásokból jöjjön létre. Ezt az elkövetkező tíz évben szeretnék megvalósítani, és a táj adottságaiból kiindulva szélerőműparkokra és napkollektorokra lehet alapozni.
