A Szó-Beszéd Kishegyes település helyi lapja, amely megtalálható az interneten, és könyvkiadással is foglalkoznak. Jelenleg egy hamarosan megjelenő könyvön dolgoznak. Csőke Márkot, a lap főszerkesztőjét arról kérdeztük, miért döntöttek úgy, hogy könyvkiadással is foglalkozzanak.
– A Szó-Beszéd Kishegyes 30 éve működő lapja. Az emberek médiafogyasztási szokásainak megváltozása miatt hangsúlyeltolódás is lejátszódott, ugyanis – mint önkéntes alapon működő szerkesztőség – nem tudjuk felvenni a versenyt az online világ kihívásaival szemben. Természetesen beszámolunk a helyi eseményekről, problémákról, és az értékmegőrzést is szeretnénk előtérbe helyezni. Kishegyessel kapcsolatban sok helytörténeti kiadvány született, elég csak dr. Szőke Anna vagy dr. Virág Gábor munkásságára gondolni, de átfogó, mindenre kiterjedő munka még nem született.
Mi a témája a könyvnek, és hogyan állt össze?
– A kötet 5 fő részből áll, az elsőben Kishegyes történetét mutatjuk be, egy általános történeti bevezetést követően az iskola története, a kishegyesi csatae mlékműjének története, a kishegyesi–békésszentandrási kapcsolat, az egyház, az iskola, a gazdasági és politikai rendszerváltozás, valamint az elmúlt 30 év közügyeinek összefoglalása alkotja. A második fejezetben a település kulturális életét mutatjuk be, a művelődési egyesület, a zenei élet mellett lajstromba vettük a kishegyesi kötődésű írókat, költőket, színészeket, képzőművészeket is, ezenkívül még külön kitérünk a 30 éves Szó-Beszédre és a településsel kapcsolatos helytörténeti munkákra. A harmadik fejezetben a civil élet aspektusait mutatjuk be, többek között a településen működő, 150 éve aktív önkéntes tűzoltóinkat, a Nők Kishegyesi Fórumát, a Vöröskereszt községi szervezetét és a Kishegyesi Nagycsaládosok Egyesületét. A negyedik fejezetben a helyi sportklubok tevékenységeiket és eredményeiket ismertetjük, hiszen nemcsak kiváló írók, hanem sportolók is vannak a településen, elég csak az olimpiát megjárt Világos Adriana fiatal atlétára gondolni. A kötet utolsó fejezetében pedig díszpolgárainkról lesz szó.
Hányan dolgoztak a kiadványon, és milyen nehézségekkel kellett szembenézni a munka során?
– Így a munka végeztével, kicsit mosolyogva azt mondanám, hogy csak nehézségekkel kellett szembenézni. A kötetet több mint húsz különböző szerző írása alkotja, mindannyiuktól más-más jellegű írásokat gyűjtöttem be. Ezeket kellett valahogy egységes formába szerkeszteni. Kis településen élünk, és az előző kiadványoknál többen felszólaltak, hogy ha az egyik belekerült, akkor a másik miért nem, hisz megérdemelné, hogy az ő művei is helyet kapjanak a kiadványokban. Ezért nagyon alaposan kellett megírni, átjavítani az írásokat, és olyan keretrendszert alkotni, hogy megállják az ilyen jellegű kritikákat. De leginkább a határidők tartása volt a probléma. A kizárólagosságra való törekvés ellenére elképzelhető, hogy maradtak benne hibák, remélem, hogy félmillió karakter után elnézőek lesznek az olvasók.
Hogyan tudták anyagilag megvalósítani a könyvkiadást?
– A nyomtatás, a lektorálás, a tördelés és a korrektúra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek a támogatásával valósult meg. Ha piaci alapon szerettünk volna nekiállni a munkának, és minden szerzőnek fizetni, akkor ez nem valósulhatott volna meg, így itt is szeretném megköszönni a szerzőknek, hogy vállalták a munkát.
Milyen könyveket adott ki a Szó-Beszéd, és tervben van-e újabb kötet megjelentetése?
– A Szó-Beszéd kilenc évvel ezelőtt adta ki első kiadványát, ami az újság első húsz évét dolgozza fel, majd Kánya Papp Imre két verseskötetét is publikálta. Ezeknek a kiadásában még nem segédkeztem, de 2019-ben kiadtunk egy monografikus kiadványt a település újratelepítésének 250. évfordulójára, ennek a bővített, átdolgozott, javított verziója a Kishegyes 250 év után. 2021-ben adtuk ki dr. Virág Gábor helytörténeti tanulmányait, 2022-ben pedig egy interjúkötetet, amelyben kishegyesi intézményvezetőket, díszpolgárokat szólaltattunk meg. Néhány nappal ezelőtt úgy gondoltam, hogy többet nem adok ki könyvet, bár az előző háromnál is így gondoltam. Illene alkotni valamit a Szó-Beszéd 30. évfordulójára, de ez nem csak rajtam múlik – számolt be a főszerkesztő, majd arról is szólt, hogy az első bemutatót március második hetében tartják meg, a pontos dátumról értesítik az érdeklődőket.
