A múltban számos fénykép készült, amelyek bepillantást engednek a letűnt idők embereinek mindennapjaiba. Két kishegyesi származású fiatal, Tóth Árpád és Csernik Márton úgy döntöttek, hogy a múlt lenyomatait elérhetővé teszik szélesebb körben, és létrehozták a Kishegyesi Digitális Archívumot. Az archívum a kishegyes.net címen található, és jelenleg közel ezer fényképet tartalmaz a múlt századból. Ezek címkék szerint vannak csoportosítva, a könnyebb átláthatóság kedvéért. Egy adott fotóhoz több címkét is hozzá lehet rendelni, a kép tartalmától függően. Csernik Márton elmondta, hogy fontos, hogy ezek a pillanatok ne legyenek kidobva, elfeledve, és egy helyen megtalálhatók legyenek a közösség számára.
– Árpáddal régről ismerjük egymást, mivel mindketten kishegyesiek vagyunk, és miután felhívást tett közzé a Facebookon, hogy kellene egy rendszerezett gyűjtemény Kishegyes elfeledett pillanatairól, elébe álltam a kihívásnak mint webprogramozó. Gondolkodni kezdtünk, hogy milyen módon tudnánk nagyobb mennyiségű tartalmat kezelni, hogy a látogatóknak és nekünk is egyszerűen érthető és kezelhető legyen a rendszer. Így született meg a weboldal ötlete és alapkoncepciója. Célunk egy olyan virtuális közeg létrehozása, mely a közösséget szolgálja.
Hogyan indult a projektum, honnan valók a képek?
– A projekt indulásakor felkértünk közelebbi és távolabbi barátokat, ismerősöket, hogy nézzenek szét a családi archívumokban, találnak-e olyan fényképeket, amelyek értékesek lehetnek a szélesebb közönségnek. Mi is elővettük az otthoni fotóalbumokat, több éve porosodó dobozokat, ahonnan igazi kincsek kerültek elő. Digitalizáltuk őket, majd felkerültek az oldalra, több-kevesebb információval a képekről. Mindig igyekszünk megtudni, hogy adott képen ki vagy mi szerepel, mikor és pontosan hol készült, de nagyon sok esetben nem tudunk túl sok mindent az eseményekről. Ilyenkor jön jól az oldal egyik fontos eleme, amelynek segítségével a látogatók minden fényképhez küldhetnek hibajavítási kérelmet, amit igyekszünk minél gyorsabban feldolgozni, és a fotót az újonnan beérkező információval kiegészíteni. Ami az ütemet illeti, elég rendszertelen, volt, hogy valakitől kaptunk két-három képet, de volt már arra is példa, hogy egyszerre több mint százhúsz fotó került fel az oldalra. Természetesen segítünk a fényképek digitalizálásában, amennyiben erre szükség mutatkozik, illetve fontos tudni, hogy az eredeti képeket nem tartjuk meg, azokat visszaadjuk tulajdonosaiknak, de már előre beszkennelt képeket is szívesen fogadunk – mondta el Márton.
Arról már Tóth Árpád beszélt, hogy eddig csak pozitív visszajelzést kaptak, építő jellegű kommenteket, amelyek közül többet meg is fogadtak.
– Nyilván nem többmilliós látogatottság elérése a cél, de mindenképpen örülnénk, ha minél több kishegyesi vagy Kishegyesről elszármazott egykori lakos tudna az oldal létezéséről. Egyértelmű, hogy minél többen tudnak róla, annál nagyobb eséllyel tudjuk bővíteni a tartalmat. Jelenleg nincsenek támogatóink, az oldalt saját zsebből tartjuk fenn. Nem zárkózunk el a támogatók elől, nyitottak vagyunk a megkeresésekre, de jelen pillanatban inkább a tartalom bővítésére fókuszálunk.
Milyen irányba szeretnétek továbbfejleszteni az oldalt?
– Az eredeti tervünket követve, hamarosan videókkal fog bővülni az oldal, utána pedig még meglátjuk, hogy mi volna a leghasznosabb következő fejlesztés. Természetesen, ezzel kapcsolatban is szívesen vesszük látogatóink visszajelzéseit, megtalálnak minket a Facebookon vagy a kishegyes.net oldalon, a Kapcsolat menüponton keresztül. Bízunk benne, hogy gyümölcsöző kezdeményezésnek lehetünk részei, mely összekovácsol bennünket. Ezúttal is szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik segítették munkánkat – fogalmazott Árpád.
Aki tehát kíváncsi Kishegyes múltjának egyes momentumaira, az látogasson el a Kishegyesi Digitális Archívum oldalára. És természetesen támogassa azt képekkel vagy más módon.
