Kishegyes község önkormányzata a közelmúltban áthelyeztette Botka Mihálynak, a falu egykori esperesplébánosának síremlékét. Az áthelyezett sírt a március 15-ei megemlékezés keretében ft. Brasnyó Ferenc esperesplébános újraszentelte, majd a síremléken elhelyezték a kegyelet virágait. Az áthelyezéséről Sándor István, Kishegyes község alpolgármestere elmondta lapunknak, hogy egy helytörténész hívta fel a figyelmét az egykori plébános elhanyagolt sírjára.
– A tavalyi évben dr. Virág Gábor Temeriniek Kishegyesen című könyvének bemutatóján szembesültem azzal, hogy Botka Mihály esperesplébános sírja a Nyugati temetőben található, igen elhanyagolt állapotban. A sír nehezen megközelíthető helyen volt, a temető egy olyan részében, amit nem használnak, így bejárhatatlanná vált. A könyvbemutatót követően foglalkozni kezdtünk a témával, és azt láttuk a legkézenfekvőbbnek, ha méltó helyre költöztetjük át ezt a síremléket. Erről az egyházzal is egyeztettünk, mivel egyházi kötődése van a plébános sírjának. Arra a megállapodásra jutottunk, hogy áthelyeztetjük a síremléket, hogy meg tudjuk közelíteni, és le tudjuk róni kegyeletünket. A március 15-ei megemlékezésbe is beépítettük, hogy virággal és gyertyagyújtással Botka előtt is tisztelgünk – mondta el az alpolgármester, majd arról is szólt, hogy a sírhely az 1848-as emlékmű közelében kapott helyet. A temető ebbe az irányba nem fog terjeszkedni, viszont két sír már található itt, és régen itt volt a temető bejárata – tudtuk meg tőle.
– Ide van eltemetve Vida István templomépítő plébános és Kincsei József plébános. Ezért úgy láttuk helyénvalónak, hogy Botka Mihály síremléke is itt kapjon helyet. Ez talán az egyik legszebb része a temetőnek, és az 1848-as emlékmű is a közelben van. A megemlékezések alkalmával csak 20 métert kell sétálni, hogy itt is le tudják róni kegyeletüket – fogalmazott Sándor, majd hozzáfűzte, hogy a Nyugati temetőnek több olyan szeglete is van, ahová már nem temetnek, de régen temetőként funkcionált. Helytörténészekkel konzultálva ezekről a részekről további síremlékeket szeretnének áthelyezni, és ily módon megőrizni az utókor számára. Az önkormányzat azon lesz, hogy minél több síremléket megmentsenek, és egy helytörténeti részt alakítsanak ki – mondta az alpolgármester.
Csőke Márk és Virág Gábor helytörténészek Botka sírjánál
A szegedi születésű Botka Mihály esperesplébános 1840-től haláláig, 1866-ig Kishegyesen szolgált – mondta el lapunknak Csőke Márk történész, aki úgy fogalmazott, hogy Botka igen meghatározó volt az akkori kishegyesi közösség életében, és nagy szerepe volt a szabadságharc idején.
– Az 1848/49-es szabadságharc idején Botka volt Kishegyes plébánosa, és annak ellenére, hogy a szerb csapatok többször is megkörnyékezték a falut, ő nem hagyta el a települést. Tudni kell, hogy 1849 során a falu lakossága kétszer is elmenekült, attól tartva, hogy lemészárolják őket. Ez az időszak olyan szempontból is nehéz volt a kishegyesieknek, hogy ezer temerini menekült élt a faluban. A zsúfoltság, a háborús körülmények, az éhezés és a járványok miatt a forradalom két évében ezren haltak meg a faluban. Botkáról azt is tudni kell, hogy az egyház vagyonából alapítványt hozott létre, hogy támogassa a szegény sorsú gyerekek tankönyvvásárlását – mondta el a történész, majd hozzáfűzte, hogy Botka olyan személyiség volt, akinek emlékét megéri beemelni a falu köztudatába. Sírjának áthelyezésével méltóképpen meg lehet emlékezni személyéről – fogalmazott Csőke.
