A szabadkai Masterplast Yu vállalat jóvoltából érkezett meg egy teherautónyi polisztiroljáték (stiropor) az oromi Lilliput óvodába.
Nagy volt az elragadtatás és az őszinte gyermeki öröm, amikor megtudták, hogy ajándékot hoztak nekik. Óvónőjük, Bata Magdolna egy bájos, ugyanakkor kiváló oktatói-nevelői munkáról tanúbizonyságot adó foglalkozással vezette be a tanítványait a láthatatlan hidak világába, amit Nyilas Mihály képezett a létesítmény és a vállalat között. Ő volt ugyanis az, kinek segítségével létrejött a kapocs a két fél között, de a helyi közösség elnöke, Lékó Róbert és a magyarkanizsai polgármester, Fejsztámer Róbert is ott volt a játékok átadásán.
Arról, hogy miért éppen az oromi óvoda megajándékozása mellett döntöttek, Bunford Tivadar, a Masterplast tulajdonosa a helyszínen elmondta:
– Tavaly advent előtt a feleségemmel sétálgattunk Szegeden a Széchenyi téren, ahol akkor indult a karácsonyi vásár, és ahhoz hasonló játékokat láttam, amilyeneket ma ide hoztunk. Ez adta az ötletet, hogy Szabadkán meg kell valósítani valami hasonlót, még a szegedinél is szebb és jobb formában. A munkatársaim ezeket a geometriai formákat elkészíttették, majd ki is helyeztük Szabadka főterére. A város apraja-nagyja egy hónapon keresztül játszott azokkal a játékokkal. Januárban kaptam egy nagyon kedves levelet az oromi óvónőtől, aki egyedüliként megdicsérte a kezdeményezést, és kifejezte háláját. Megható volt számomra az önzetlenségért cserébe adott sok jó szó, ezért gondoltam úgy, ha már ennyire tetszett az oromi gyerekeknek ez a játékegyüttes – akik, mint kiderült, egy kirándulás alkalmával próbálták ki őket –, megajándékozzuk őket egy hasonló, ám új csomaggal. Nem is tettük rosszul, mert olyan pozitív energiával töltötte meg az őszinte gyermeki öröm a teret, ami mindent megér.
A szabadkai, gyermekbarát vállalatban egyébként egyre több oromi is munkához jutott már, s mint Bunford elmondta, állnak a kihívás elé, amennyiben lehetőségük lesz rá, szívesen segítenek más óvodáknak is.
Bata Magdolna óvónő megköszönte a gyermekek irányába mutatott figyelmességet, kiemelte, hogy már az építőkockák láttán kíváncsi volt, vajon ki az, aki gyermekszemmel is tudja látni a világot.
– Tavaly decemberben kirándultunk Szabadkára, sínbuszoztunk a gyerekekkel, akik a játékokat látva azonnal birtokukba vették őket. A fantáziájukra hagyatkozva egy vár építésébe kezdtek, közben tapasztalatokat gyűjtöttek, megszilárdultak a mértani testekről eddig szerzett ismereteik, szórakoztak, egy elvarázsolt kastélyt alkottak, melyben ők maguk voltak a hercegek és hercegkisasszonyok. És ahogy Csíkszentmihályi Mihály írta: „A világ közös akaratból és odafigyelésből épül. Az élmények teszik a cselekvést felejthetetlenné.” Úgy éreztem, meg kell köszönnöm az élményt és a szeretetbe csomagolt csodát, ott lettem figyelmes a cég nevére, és nem mehettem el szó nélkül a dolog mellett – így indult és ért révbe a történet.