A századelőn bekövetkezett rohamos fejlődéssel egyidejűleg Magyarkanizsa lakosságának a száma is megnövekedett, ami indokolttá tette új plébánia szervezését.
Fotó: Puskás Károly
A templomépítés anyagi gondjainak a megoldásában segített a város elöljáróinak a jómódú Tóth Pál özvegye, született Tukacs Teréz. Az építkezés 1912-ben kezdődött, és 1913. május 23-án fejeződött be. Németh Zsigmond kanizsai káplán áldotta meg a templomot. Első lelkésze Werner Mihály kanizsai hitoktató volt. A templom az akkori Szent István utcában, a mai Gesztenye fasoron épült, mégpedig sok harc után, mert sem az akkori plébános, Márton Mátyás nem akarta, sem a kalocsai érseki hatóság nem helyeselte, hogy ott épüljön. Az özvegy ragaszkodott a helyhez, mégpedig azért – amint az 1930-as évek táján az akkori lelkésznek megvallotta –, mert egyszer álmában elhalt férjétől azt az utasítást kapta, ott építtesse föl a templomot, ahol az egyik nagy fán fehér galambot lát. Ő itt látta, ahol a templomot fel is építtette.
A kistemplom nemrégiben felújításon esett át, amire már nagy szükség volt, ahogy azt a plébánostól, Magó Lászlótól megtudtuk. A fiatal, köztiszteletben álló pap közel 10 éve tevékenykedik itt mint felszentelt pap. 2008 augusztusa óta káplánként szolgálja a híveket. 2013 augusztusától Pénzes János püspök úr megbízta a magyarkanizsai Szent Pál Plébánia vezetésével.
– A hivatásválasztást sok belső lelki küzdelem előzte meg. Többek között saját rátermettségem hiányának az érzése. Voltak pillanatok, helyzetek, amikor erősen éreztem Isten közelségét életemben, az újra rá való hagyatkozás boldogságát, nyugalmát. Isten közelsége mellett bizonyos emberek is segítettek a hivatás kialakulásában és megélésében. Őszintén mondhatom, hogy a nehézségek és a szenvedések ellenére sem bántam meg, hogy a papi hivatást választottam.
– Hogyan alakult az elmúlt idők során a hívek száma?
– A Szabadkai Püspökség által 2009-ben kiadott sematizmus alapján a hívek száma 1700 volt. Mostanában nem készült pontos kimutatás, de külföldre vándorlás és a haláleseteknek a keresztelésekhez viszonyított nagyobb száma arra utal, hogy csökkent a plébániához tartozó hívek száma.
– A közelmúltban rekonstruálások történtek.
– A templomban mindig szükség van valamilyen beruházásra, hogy az állagát megőrizzük, szebbé tegyük. A felújításnak egyben üzenet jellege is lehet. Mégpedig az, hogy itthon is lássuk meg a lehetőségeket, szépséget, ne hagyjuk el keresztény identitásunkat. A toronyóra körüli és az alatta levő rész lett befestetve. Az állványokat október közepe táján állították föl, majd november 22-én elkezdődött a templom elejének a festése. A külső festés közel 880 ezer dinárba került, aminek költségét javarészt Magyarkanizsa község állta, a többit a plébánia. A toronyóra fölújítása, modernizálása, beindítása 580 ezer dinár körül mozog. Ezt a beruházást a plébánia és saját félretett pénzemből finanszíroztam. A toronyóra elindítása, a templom külső arculatának a gondozása, szépítése az előrehaladást, a jövőbe vetett hitet erősíti bennünk. Mindenféleképpen szeretnénk a közeljövőben folytatni a templom külső festését, ha előteremtjük hozzá az anyagi keretet.
