Mindenki értékes tagja a társadalomnak, ezt tartja szem előtt a Magyarkanizsa Községbeli Szociális Védelmi Szolgáltató Központ minden munkatársa, és ennek tükrében teszik a dolgukat is.
A magyarkanizsai épületben jelenleg huszonkilenc személlyel foglalkoznak (Jenei Klementina felvétele)
Az avatatlan szemnek kissé talán átláthatatlannak tűnik nemcsak a tevékenységi körük – éppen azért, mert annyi mindennel foglalkoznak –, hanem a hozzájuk tartozó egyesületek is, ami azt a gondolatot indítja el az emberben, hogy egy szárny alá megannyi minden tartozhat. Így is van: a központ, amely önkormányzati alapítású, a Bárka, a Fészek Napközi, az Együtt Veled – Értük Egyesület és a hamarosan elkészülő horgosi napközi otthon is az ő hatáskörükbe tartozik majd.
Elsősorban a testi, szellemi és lelki hátrányban lévőkkel foglalkoznak. A magyarkanizsai épületbe huszonkilenc fő jár, akiknek szemmel láthatóan nem esik nehezükre az ott folyó tevékenységek végzése, sőt szeretik is. Arról nem is beszélve, hogy a szülőknek milyen nagy segítség és megnyugvást adó érzés lehet, hogy az ő gyerekeik, akikre esetleg az utcán sajnálattal tekintenek, egy olyan helyen vannak, ahol amellett, hogy a társadalom teljes értékű tagjainak érezhetik magukat, a nekik megfelelő bánásmódban is részesítik őket a szakértők.
Kilenc állandó alkalmazott mellett folyamatosan bekapcsolódnak a munkába a volontőrök is, így folyamatos a nyüzsgés a központban. A Fészek Napköziben pedig olyan fiatalokkal foglalkoznak, akik összeütközésbe kerültek a törvénnyel. Általában 10–16 fővel törődnek. Szakács Ibolyával, a Magyarkanizsa Községbeli Szociális Védelmi Szolgáltató Központ napközi otthonának vezetőjével épp egy zajló pályázat kapcsán beszélgettünk. Az Interreg–IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósuló pályázat, amelynek címe A fogyatékkal élők munkaképességének fejlesztése, 2018 februárjától 2019 áprilisáig tart, és összértéke 98 ezer euró, amelyből 84 ezret az unió finanszíroz.
– A pályázat fő célja a megváltozott munkaképességű személyek munkába állítása, illetve az, hogy ne csak védett környezetben, hanem a nyílt munkaerőpiacon is helyt tudjanak állni. Olyan emberek tartoznak ide, akiknek tartós érzékszervi, mentális vagy lelki sérülésük van, vagy olyan betegségük, amelyet nem lehet gyógyítani vagy egészségügyi rehabilitációval kezelni. Elhelyezkedésük nagymértékben függ attól, hogy milyen módon és mértékben akadályozottak, illetve megkapják-e a foglalkoztatásukhoz és integrációjukhoz szükséges segítséget. A pályázat célja továbbá a célcsoporttal foglalkozó szakemberek felkészítése a rendszerszemléletre, a leendő munkavállaló környezetének felkészítése a munkavállaló fogadására. Végeztünk egy kutatást is, amely arra irányult, a vállalatok mennyire vannak tudatában annak, hogy megváltozott munkaképességű személyeket is alkalmazniuk kell. Az eredmények vegyesek, ugyanis a közvetlen környezetünkben is akadnak olyan vállalkozók, akik felismerték annak a lehetőségét, hogy érdemes ezeket az embereket foglalkoztatniuk, mert tudnak értékteremtő munkát végezni, ugyanakkor vannak olyanok is, akik egyáltalán nem is hallottak erről a lehetőségről. Általánosságban elmondhatjuk, az a bevált gyakorlat, hogy inkább vállalják a büntetést, amelyet akkor kénytelenek fizetni, ha van húsz munkavállalójuk, és a huszonegyediknek egy megváltozott munkaképességű személynek kellene lennie, mintsem hogy ilyen személyt alkalmazzanak. A magyarországi gyakorlatban a büntetés összegét teljes egészében a vállalatok ösztönzésére költik, hogy azok alkalmazzanak megváltozott munkaképességű személyeket, sőt mindemellett még az akadálymentesítésre is jut nekik ebből a pénzből – magyarázta Szakács Ibolya, aki elmondta, a pályázat lebonyolítása lassan a végéhez közeledik, de egy igen fontos momentuma, az érzékenyítő program még folytatódik.
– Érzékenyítő műhelyeket szervezünk, amelyekben a munkavállalók mélyebben is megismerhetik azokat a részleteket, amelyek ehhez az egész rendszerhez kapcsolódnak. Érzékenyítjük őket arra, hogy miért érdemes és számukra miért jó, ha megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztatnak. A pályázat részét képezi továbbá a központ területén lévő üvegház locsolórendszerének kialakítása is, ami nagymértékben megkönnyíti a palántanevelést, valamint a szappanműhely kialakítása az éppen renoválás alatt álló horgosi napközi otthonban. Voltunk egy tanulmányúton Miskolcon, ahol gyönyörű példáját láthattuk a szociális farmnak, valóságos birodalmat építettek. Megváltozott munkaképességűek és átlagemberek dolgoznak együtt az állattenyésztéstől kezdve a feldolgozásig minden területen – mesélte Szakács Ibolya, leszögezve, az elsődleges feladatuknak azt tekintik, hogy segítsenek.
A magyarkanizsai községben a Geneza Kft.-ben, a Komunalacban, a Hidromatik vállalatban sikerült eddig olyan személyeket bevonni a munkába, akiknek eddig nem volt lehetőségük dolgozni. Szakács Ibolya ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha valaki munkáltatóként vagy munkavállalóként túl bonyolultnak érzi a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását, vagy esetleg munkát szeretne vállalni, forduljon bizalommal a központhoz, akár személyesen Magyarkanizsán a Petőfi Sándor utca 44. szám alatt, akár telefonon a 024/4878-870-es számon vagy e-mailben a centarusluzni@gmail.com címen.
