Tiszta udvar, rendes ház… – ez volt az idei Gazdag Ág központi témája, mely köré az egész rendezvény épült. Az oromhegyesiek számára ez az esemény a nagybetűs hagyományőrző és megtartó ünnep már hosszú évek óta. Egykoron Bajusz Teréz, vagy ahogy a köztudatban élt, Szülike találta ki, hogy az unalmas téli estékbe színt csempésszen, és azt nem is akárhogy: közösségmegtartó és összekovácsoló erővel, a hagyományaink, őseinktől örökölt szokásaink felelevenítésével és régi tárgyaink bemutatásával. Bata Erzsébet, az egyik fő szervező mesélte ezt el nekünk szombaton délután Oromhegyesen, ahol estébe nyúlóan tartott a vigadalom. A faluházban megtartott esemény a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezésében zajlott le, de Bata Erzsébet és Kalmár Eszter voltak a mozgatórugói az egyesületi tagokkal karöltve, hogy minden zökkenőmentesen menjen. A megjelenteket Bicskei Attila, az egyesület elnöke köszöntötte, majd Koncz Lázárral gyertyát gyújtottak azok emlékére, akik már nincsenek közöttünk, de szervezői és állandó résztvevői voltak a rendezvénynek.
Ezúttal tizenegy csapat nevezett be a versenybe, közülük Ludas, Palics és Hajdújárás voltak községen kívüliek, a többiek pedig Magyarkanizsa területéről, településeiről érkeztek. A vetélkedőnek, mint mindig, most is inkább baráti, családias hangulata volt, mintsem versenyszellemmel átitatott, de érezni lehetett, hogy minden csapat sok munkát fektetett a felkészülésbe, hogy aztán a közönség és egymás előtt is bizonyítsanak. A csapattagok a művelődési egyesületek tagjaiból álltak össze, és többfordulós megmérettetésen vettek részt.
A faluház előterében már a műsor előtt kirakták a kiállítási anyagaikat a résztvevők, ugyanis előre megkapták a témát, és ahhoz igazítva kellett takaros kis összeállítást készíteniük. Az udvar és a hozzá kapcsolódó használati tárgyak kerültek elsősorban a csapatok asztalaira, de voltak gyönyörű régi fényképek is, és hogy ki ne hagyjuk, a legfinomabb falatok is itt kaptak helyet. Ezt követően a Boldogasszony anyánk dalunkra az összes csapattag felvonult a színpadra, majd kezdetét vette a verseny. Először is minden csapatból egy tagnak meg kellett idéznie a régi időket, és el kellett mesélnie településük kertjeinek, udvarainak keletkezéstörténetét. Ezek után a csapatok dalra fakadtak, majd kis szünet után anekdotáztak, de nem akárhogy, hanem valóságos kis színpadi jelenet formájában adták elő. A befejező megmérettetés egy kis nótacsalogató volt, ami modern kori vetélkedő, régi tudásba ágyazva. Egy szó kimondására a csapattagoknak egy nóta sorát vagy akár egy egész nótát kellett felidézniük.
A rendezvény színvonalasságát a zsűri is dicsérte. A Burány Katalin múzeumpedagógus, Nagy Abonyi Ágnes néprajzkutató és Baráth László zeneművész összetételű döntéshozók úgy ítélték meg, hogy az idei Gazdag Ág legjobbjai, a Vándorág tulajdonosai a magyarkanizsai csapat tagjai lettek. Második helyen végzett Ludas csapata, míg a harmadikak a martonosiak.
A múltat a jelenben megidéző és a jövőnek továbbhagyományozó rendezvény a csapatok közös mulatságával ért véget Oromhegyesen, ahol a hagyományt teremtették.
A Gazdag Ág ettől az évtől a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt rendezvénye.
A faluház előterében már a műsor előtt megkezdődött a kiállítás. A résztvevők előre megkapták a témát és ahhoz igazítva kellett egy takaros kis összeállítást készíteni. A legtöbb kompozíciót az udvar és a hozzá kapcsolódó használati tárgyak ihlették, de a látogatók régi fényképekben is gyönyörködhettek. Sőt, a legfinomabb falatok is asztalra kerültek: jutott kóstoló bőven a sós pogácsákból, a zsíros kenyérből, de még a legszebb házias süteményekből is bőven lakmározhattak a látogatók.
A műsor a Boldogasszony anyánk című dallal kezdődött, amelyet közösen énekeltek a fellépők. A versenyrészben a csapatoknak meg kellett idézniük a régi időket. Az érdekes történetek után dalra fakadtak, majd helyi anekdotákkal szórakoztatták a közönséget. A műsor különleges színfoltja a nótacsalogató volt: a feladványként elhangzott szóról a csapattagoknak fel kellett idézniük egy nótát.
Idéntől a Gazdag Ág hagyományápoló vetélkedő a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt rendezvénye. Színvonalasságát a zsűri is dicséri. Burány Katalin múzeumpedagógus, Nagy Abonyi Ágnes néprajzkutató és Baráth László zeneművész úgy ítélték meg, hogy az idei találkozón a magyarkanizsai csapat teljesített legjobban: ők kapták meg a rendezvény fődíját, a Vándorágat. Második helyen Ludas csapata végzett, míg a harmadikak a martonosiak lettek. A rendezvény a csapat tagjainak közös mulatságával ért véget Oromhegyesen.
Nyitókép: A résztvevők egy emberként énekeltek (Fotó: Gergely Árpád felvétele)