Másfél éve, 2019 októberében kezdték meg Magyarkanizsa, Zenta és Ada község területén, a földgázvezeték nyomvonalán azokat a mentőásatásokat, amelyek során jelentős régészeti értékeket találtak. A terület a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet hatáskörébe tartozik, és egyes lelőhelyek már korábban is szerepeltek a régészeti dokumentációban. Most újabb felfedezéseket is tettek, és a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtárban meg is tekinthetők egyes régészeti leletek, ugyanis a kutatott kilencből négy a község területén található. A kiállítást a március 15-ei ünnepség keretében szerették volna megnyitni, de mivel a járványügyi előírások nem tették lehetővé, így keddtől tekinthető meg. A helyszínen Silling Léda, a műemlékvédelmi intézet igazgatója elmondta, hogy a magyar határtól a bolgár határig terjedő ásatás során sok érdekességre bukkantak.
– Több korszakból és többféle lelőhely feltárása zajlott. Ami Magyarkanizsához legközelebb esik, az a martonosi Szarvas-tó melletti feltárás. Az itt talált lelet volt az egyik legjelentősebb az ásatás során – mondta Silling Léda. – Amellett, hogy egy település maradványait találtuk meg, vermeket, kis erődítményt, vízelvezető árkokat, amellett itt volt az egyik olyan lelet, amely talán a legjelentősebb az egész ásatás során. Egy okkerfánkokból álló gyűjteményre leltünk. Több mindenre utalhat ez a lelet, ezt az anyagot festékanyagnak használták. A mennyiség egy kis tenyérnyi, amit más ásatások során megtaláltak, ez pedig itt 63 fánk. Valószínű, hogy kereskedelem zajlott itt, vagy kereskedelmi lerakat is lehetett – mondta az igazgató, aki hozzátette, hogy hamarosan megjelenik a kötet is, melyben alaposan kielemzik az ásatásokat. A tervek szerint év végéig meg is jelenik, az ásatások felelősei javában dolgoznak az anyagokon, amelyek majd könyv formájában látnak napvilágot, így bárki érdeklődő betekintést nyerhet abba, hogy mi mindent találtak ezen a környéken.
Fejsztámer Róbert magyarkanizsai polgármester is megtekintette a kiállítást
– Mindegyik ásatás kuriózum volt, ugyanis egyszerre ötven régész volt jelen, akik egymás között diskurzusokba is tudtak bonyolódni. Nagyon jelentős az az ásatás, majd talán folytatódik Zenta határában. Ott egy templom és egy bronzkori település maradványai is fellehetőek. Ilyet még a belgrádi egyetem régészei sem tártak fel eddig. Bár temetkezési helyeket igen, de települést és templomromot abból az időből nem, már csak ezért is ezt az ásatást mindenképp folytatni fogjuk – mondta Silling Léda.
A martonosi lelőhely remélhetőleg az év végéig védelem alá kerül. Addig is, az érdeklődők, ahogy a járványügyi előírások engedik, a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtárban megtekinthetik a kiállítást, a tervek szerint március végéig.
