Nagybecskereken egyre több épület homlokzatáról hullik a vakolat, de már az sem ritka eset, hogy valamelyiknek beomlik a teteje, vagy kidől az oldala. Ha így megy tovább, akkor nemsokára már veszélyes lesz a főutcán sétálni.
Az illetékesek eddig nem sokat tettek a helyzet orvoslása céljából. A pénztelenségre panaszkodnak vagy egymásra mutogatnak. A napokban az első konkrét megoldási tervet a helybeli vállalkozókat tömörítő ZREPOK társulás kínálta fel – nyílt levél formájában –, melyet Čedomir Janjić polgármester nevére címeztek, és Dragan Vidaković, a társulás elnöke írta alá.
A legnagyobb gond Nagybecskerek sétálóutcán levő négy épülettel van (Aleksandar Karađorđević u. 26., 29. és 40. illetve a Dr. Zoran Đinđić-tér 1. szám alatt), amelyek részben már össze is dőltek. Ezeken kívül a városban még öt-hat olyan létesítmény van, amelyek állapota veszélyt jelent a járókelőkre. De még ennél is jóval több a karbantartást igénylő épület.
Az önkormányzat le akarta bontatni a romos épületeket, de kiderült, hogy azok állami védelem alatt állnak. Tehát rekonstruálni kell őket, ami gyakorlatilag az újjáépítésüket jelenti. Ha viszont az elmúlt évtizedekben nem volt pénz a karbantartásukra, akkor szinte lehetetlen vállalkozás az újjáépítés, amire sokkal több pénz kell. A helyzetet csak bonyolítja, hogy a megroggyant épületek jó részének több tulajdonosa van, akik nem mindegyike bír, vagy akar a felújításra fordítani.
A vállalkozók szerint az egyre több romos épület már nemcsak a város kinézését rontja, hanem annak tekintélyét is az idelátogató idegenek szemében. Ebből ugyanis arra a következtetésre lehet jutni, hogy a Béga menti városban olyan emberek élnek, akik képtelenek megoldani a legalapvetőbb problémáikat. Ez rossz fényben mutatja be a várost a külföldi beruházók előtt is. Mert ha meglátják, hogy a város főutcáján összedőlnek az épületek, akkor továbbállnak.
A ZREPOK szerint a megoldást a városi képviselő-testület 2013-ban meghozott határozatában is lehet keresni. Ennek a városrendezéssel kapcsolatos határozatnak ugyanis egyik célja éppen az, hogy rákényszerítse az épületek tulajdonosait, hogy kellő gondot viseljenek róluk. Ez immár egy kötelesség, aminek betartásával a helyzet megváltozna. A vállalkozók szerint sürgősen ki kell deríteni, hogy ezt a rendeletet az elmúlt évben miért nem tartották be. Ugyanakkor azt is ki kell vizsgálni, hogy a ledőlt épületek tulajdonosai fizetnek-e illetéket a közterület elfoglalásáért.
A vállalkozók javasolják, hogy az épületek homlokzatának a felújítását közösen végezze a város és a lakók közgyűlése. Erre a célra a város költségvetéséből a következő öt évben évi tízmillió dinárt kellene fordítani.
Együtt, a szebb Nagybecskerekért név alatt a vállalkozók konkrét programot is javasolnak az önkormányzatnak. Ebben helyet kapna több projektum is, azzal a közös céllal, hogy szebbé tegyék a város küllemét.
