Pásztornapot tartottak szombaton Muzslyán. Az Amatőr Szakácsok és Hagyományápolók Egyesületének rendezvényére – az utazási viszontagságok ellenére – a vártnál is több vendég jött el.
A rendezvényt az idén nem a hagyományos helyen – a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület udvarában –, hanem a Lehel Sportközpontban tartották. Mint ahogy Zónai Edvárd, az egyesület elnöke mondja, azért kellett másik helyszín, hogy új tartalmakkal bővíthessék a sorrendben immár 11. rendezvényt. A rendezvény célja pedig az, hogy megőrizzék a pásztorkodáshoz kötődő szokásokat és továbbadják azokat a fiataloknak.
A rendezvényre a környékbeliek mellett Kárpátaljáról, Szlovéniából, Magyarországról és Horvátországból is érkeztek vendégek.
A torontálvásárhelyi Muhi László kancsika-készítéssel is foglalkozik. Mint mondja, manapság kevés az igazi pásztor. Mint fogalmazott: már csak juhokkal foglalkozó emberek vannak. Csak becsületes embert választottak pásztornak, és azt, aki a pásztorkodásnak minden csínját-bínját tudta. Tudta minden juhnak a nevét, még akkor is, ha a nyáj 150–200 birkát számlált. Ott volt mindig nála a rühzsírtartó, és ha szükség volt rá, az állatorvos feladatát is ellátta.
Sötét Erzsébet és férje, János bemutatták a juhászok nádkunyhóját és egyik gyakori ételüket: a gancát. Mint mondták, egy kicsit „korszerűsítették” és túróval készítették.
A pásztornap nem múlhatott el birkapaprikás nélkül. Ahogy a muzslyai Sziveri Lászlótól hallottuk, a bánáti birkapaprikás titka az, hogy a bácskaival ellenben itt belefőzik a krumplit is a birkapaprikásba.
A művelődési műsorban felléptek az óvodások, valamint a muzslyai és az erzsébetlaki műkedvelők. Nem maradt el a hagyományos sütemények és házi pálinkák versenye sem. A rendezvény pásztor-bállal zárult.
