A Wabio Investment Holding SR cég hétfőn Magyarcsernyén jelképes alapkőletétellel kezdte meg az első biogáz-üzemének kiépítését Szerbiában, amelyet egy 20 millió eurós befektetésnek kalkulálnak. A magyarcsernyei építkezés megkezdése egy 400 millió eurós beruházási ciklus kezdetét is jelenti Szerbiában, mivel a tervek szerint húsz ilyen gyárat fognak építeni.
A Wabio technológia kizárólag hulladékot használ fel alapanyagként, például tehénfarmokról származó trágyát, csirkealmot és más betakarítási maradványokat, kukoricahéjat és szalmát. Raphael Fitz, a Wabio Technologie GmbH és a németországi anyacég vezérigazgatója elmondta, hogy a Wabio cég rendelkezésére álló feldolgozási technológia hárommilliárd köbméter zöld metán kinyerését teszi lehetővé ezekből az alapanyagokból, ami elegendő az ország gázfüggetlenségéhez.
– A Wabio negatív szén-dioxid-mérleggel állít elő energiát, mert beviteli alapanyagként kizárólag hulladékból megújuló biomasszát használ, amely a növekedés folyamatában, illetve a fotoszintézis pillanatában szén-dioxidot használ fel és oxigént termel. Ezért a szerbiai mezők gazdag zöldenergia-forrást jelentenek. Felelősséggel tartozunk a természet iránt, ez az ajándék, amit a kezünkben tartunk, határozza meg a Wabio cég filozófiáját. Nagy menniységben lehet befektetni és újrahasznosítani – hangsúlyozta Raphael Fitz vezérigazgató.
A Wabio Szerbiai terjeszkedését néhány évvel azalőtt kezdte meg, hallottuk Duško Boškovićtól, a Wabio Investment Holding SR vezérigazgatójától. Első sikeres beruházásuk a verbászi cukorgyárban valósult meg, ami 2,4 MW/h teljesítményű energiát termel, ötezer háztartást látva el. A cukorgyárban a visszamaradó répaszeletekből állítanak elő biogázt.
– Ez lesz az első biogázüzemünk Szerbiában. A körülöttünk lévő aranymezők a táplálékunk forrásai, és a Wabio-technológiával ezek a mezők a zöld, a megújuló energia forrásai lesznek. A mezőgazdasági termelésből származó biomasszából és növényi maradványokból Szerbia évente mintegy 3 milliárd köbméter zöld metánt tud előállítani, ezzel helyettesítve a teljes metánimportot. A magyarcsernyei üzem is 2,4 MW/h teljesítményű energiát fog termelni, és Európa egyik legmodernebb üzeme lesz.
Anke Konrad, Németország szerbiai nagykövete elmondta, hogy munkája során a célja a két ország közötti kapcsolatok elmélyítése és gazdasági erősítése.
– Német nagykövetként folyamatosan azon dolgozom, hogy országaink között minden szinten jó legyen a kapcsolat, és hogy Szerbia minél előbb teljesíteni tudja az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeit.
A rendezvény egy jelképes alapkőletétellel zárult, amelynek során egy virágcserépbe Duško Bošković, Anke Konrad és Rafael Fitz kukoricaszemeket ültetett.
Nyitókép: (Vidács Hajnalka felvétele)
