Mi újság Európában? – ezzel a címmel tartottak szombaton előadást Óbecsén a Than Emlékházban. A rendezvényen Szerbia Európai Uniós csatlakozási folyamatáról és a kisebbségi akcióterv fontosságáról esett a legtöbb szó.
Szerbia és az Európai Unió közötti tárgyalások 2014 elején kezdődtek, de az első tárgyalási fejezetet csak 2015 végén sikerült megnyitni. A tárgyalások eredményeként egy évvel ezelőtt megszületett a vajdasági magyar közösség jövőjét alapvetően befolyásoló kisebbségi akcióterv is. Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár szerint ez a dokumentum jelenti most a kisebbségi politizálás allappillérét, az akcióterv legfontosabb vívmányának pedig a közszférában megkövetelt részarányos foglalkoztatásra vonatkozó elvárásokat tartja.
(Kép: Fehér Rózsa)
A 35 tárgyalási fejezetből eddig nyolcat sikerült megnyitni, kettő pedig jelenleg megnyitás előtt áll. Kovács Elvira, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője, az Európai Integrációs Bizottság elnökhelyettese ezzel kapcsolatosan elmondta: az eredetileg elképzelt ütemtervet Szerbia a legjobb igyekezete ellenére sem tudja tartani, szerinte az ország valószínűleg a 2020-22 közötti időszakban válhat az EU teljes jogú tagjává.
Deli Andor, a FIDESZ-KDNP európai parlamenti képviselője úgy véli: Szerbia helyzetét nehezíti az, hogy az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalások idején maga az Európai Unió is válaszút előtt áll. Arról, hogy az EU a tagbővítés dinamizmusát és saját működését illetően miként képzeli el a jövőjét, valószínűleg az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó római szerződés aláírásának 60. évfordulóján, március 25-én Rómában egy nyilatkozatban fognak állást foglalni a tagországok.
Az óbecsei rendezvényen a Konrad Adenauer Alapítvány és az Európai Néppárt Ifjúsági Fórumának a képviselői is jelen voltak.
