Óbecse költségvetésében ugyan nincs pénz a mezőgazdaságra, de az ágazat az állami földek bérbeadásából befolyó összegből fejleszthető – állítja Anđelko Mišković, a községi tanács mezőgazdasággal és falufejlesztéssel megbízott tagja. Elmondása szerint ezt a pénzt főleg szélvédett övezetek kialakítására, hidak építésére, útjavításra, az öntözőcsatornák tisztítására és projektdokumentációk kidolgozására fordítják.
A Bečejski mozaik helyi lapnak nyilatkozva elmondta: ebben az évben a községben lévő tanyák áramosítására dolgoznak ki projektumot, ehhez azonban ezeket a tanyákat be kell jelenteni, nyilvántartásba kell venni, és a projektum végén a tulajdonosoknak már csak a rákapcsolás díját kell kifizetniük.
– Mi nem osztunk hiteleket vagy vissza nem térítendő támogatásokat, mert az a célunk, hogy ilyen jellegű projektumokkal minél több ember hasznára legyünk. Az idén szeretnénk egy mezőgazdasági parcellaazonosító rendszert kialakítani és bevezetni egy ún. farmmenedzser rendszert is, amellyel újszerű módon lehet a gazdaságot irányítani. A gazdák egy szoftver segítségével kiszámolhatják azt, milyen hozamra számíthatnak az elvetett kultúra, a föld, a mag, az intézkedések függvényében. Ez a fajta tervezési lehetőség az elkövetkező néhány évben ingyenes szolgáltatás lenne. Tavaly vágtunk bele egy roppant fontos projektum kidolgozásába is, ennek keretében át kellene fúrnunk a töltést, amihez nagyon nehéz megszerezni az összes engedélyt. Ha a végére jutunk, elkészülhet az a dokumentáció, amely egy olyan zsilip építéséről szól, amellyel nyáron a Tiszából a Csíkba lehet vezetni a vizet, és lehetővé válik a mintegy 4000 hektáros Perlek öntözése is. Nagy esőzések esetén Péterrévén a szivattyúállomás is azonnal működésbe lépne. Ez egy hosszú távú projektum, amely hatalmas problémákat oldana meg – számolt be a tervekről Mišković.
Az előcsatlakozási alapokról szólva a tanácsos azt állítja: ezekre nem vagyunk felkészülve, mert a közvélemény tájékozatlan e tekintetben, és számos feltételnek is meg kell felelni.
– A községi mezőgazdasági iroda annyi segítséget nyújthat ehhez, hogy az idei évben beazonosítjuk a parcellákat, azaz elkészítjük a „személyi igazolványukat” – enélkül ugyanis nem lehet se silót, se hűtőházat építeni, és nem lehet kistermelést sem beindítani. Az Európai Unióban nem lehet negyven évvel ezelőtti kataszteri rajzzal pályázni, elengedhetetlen a parcellák digitális azonosítása. Ezt a munkát ebben az évben szeretnénk elvégezni. Ha elkészült, az érdeklődők az elkövetkező három évben ingyenesen hozzájuthatnak a pályázatokhoz szükséges felvételekhez – mondta Mišković.
