A felújított szabadkai Zsinagógát március 24-én adták át Szerbia és Magyarország államfőjének, illetve miniszterelnökének jelenlétében. A szecessziós épület felújítása hosszadalmas folyamat volt, viszont az épület addig nem tekinthető szent helynek, amíg az egyetlen és legfontosabb liturgikus tárgyat, a tóratekercset nem helyezik el az erre a célra kialakított fülkében. Tegnap ünnepélyes keretek között erre is sor került, és több magas rangú világi és egyházi személy jelenlétében helyet kapott a tóra az épületben.
Érkeznek a tóratekercsek – Elöl Isak Asiel (Gergely Árpád felvétele)
A rendezvényen beszédet mondott Isak Asiel, Szerbia főrabbija, felszólalásában egy gondoskodó anyához hasonlította a Zsinagóga épületét. Egy olyan anyához, aki évtizedeken keresztül gondozta gyermekeit, és akit 1944-ben olyan súlyos veszteség ért, hogy megnémult a fájdalomtól, de amely most feltámadott, és újra élettel és énekkel telt meg. Asiel ugyanakkor arra is emlékeztette a jelenlévőket, hogy Izrael az idén ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját, és ennek alkalmából egy imádság is elhangzott a zsidó államért. A Zsinagóga felszentelésén a Jeruzsálemi Kántor Kórus hagyományos zsidó dalokat adott elő.
Az épület újraavatása mellett ünnepélyesen átadták a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége – Mazsihisz ajándékát, egy három méter magas hanukiát, vagyis egy kilencágú gyertyatartót, amelyet a Zsinagóga udvarában helyeztek el.
– A hanuka alkalmával egyfajta csodát ünnepelünk, és úgy gondolom, ennek az ajándéknak szimbolikus jelentése is van, hisz csoda, hogy ez a zsinagóga újra ilyen állapotban van, és otthont fog adni a kultúrának, a vallásnak és a nemzetek közötti együttélésnek – nyilatkozta a médiának Heisler András, a Mazsihisz elnöke.
