A Palicsi-tó vízminősége már a nyári idény elején sem volt fürdésre alkalmas, de kánikula idején még inkább romlott a helyzet, hiszen a szennyezés folyamatossága, valamint a magas hőmérséklet kedvezett az algák virágzásának. Az algák jelenléte pedig allergiás reakciókat válthat ki az arra érzékeny személyeknél, illetve azoknál, akiknek gyenge az immunrendszerük.
Dr. Zorica Mamužić Kukić, a szabadkai Közegészségügyi Intézet higiéniával és humánökológiával foglalkozó részlegének vezetője elmondta, intézményük már hosszú évek óta figyelemmel kíséri a Palicsi-tó vizének minőségét. A legutóbbi, múlt heti adatok szerint a tó vizének minősége alapjában véve nem változott a két héttel korábbi vagy a tavalyi állapotokhoz képest.
– Sajnos nagyon alacsony a tó vizének átláthatósága, 5-10 centiméter csupán. Ez kevés ahhoz, hogy láthassuk, mi található a tó fenekén. Az oxigénfogyasztásra utaló eredmény a szerves szennyezésre utal, vagyis a tó szerves anyagokkal való megterhelésére. Ami azt jelenti, hogy nagyon sok a kékalga a tóban. Az algák 70 százaléka kékalga, a tóban uralkodó feltételek pedig kedveznek az algavirágzásnak. Igazából ezektől az algáktól zöld a víz színe. Ezek a kékalgák egyes fajtái cianotoxinokat bocsájtanak ki, amelyek rákot okozhatnak, természetesen nem a fürdés során történő érintkezéssel, hanem abban az esetben, ha ezekből a toxinokból nagyobb mennyiség jut a szervezetbe. Nincs pánikra ok, de tudni kell, hogy a kibocsájtott méreganyagok allergiás reakciót, bőrviszketést válhatnak ki azoknál, akik érzékenyek rá, vagy gyengébb immunrendszerrel rendelkeznek – magyarázta a doktornő.
Hozzátette:
– Éppen ezért azt tanácsoljuk, hogy a polgárok ne fürödjenek a tóban, vagy ha mégis fürdenek, utána zuhanyozzanak le, és cseréljék le a fürdőruhájukat, hiszen az algák megragadnak a fürdőruha belső felületén, és irritálhatják a bőrt. Emellett oda kell figyelni, hogy ne nyeljük le azt a vizet, vagy csapkodásnál ne lélegezzük be a vízpermetet. Mivel a gyerekeknél nehezebb erre odafigyelni, azt javasoljuk, hogy a gyerekek egyáltalán ne fürödjenek a Palicsi-tó vizében.
Rámutatott, éppen ezek a kékalgák a felelősek sokszor azoknak a madaraknak és emlősöknek a pusztulásáért is, amelyek a vízből isznak. Évekre visszamenőleg ezt mutatják az elemzések. Megtudtuk továbbá, hogy nemcsak a kékalgák által kibocsátott toxinok okozhatnak fertőzést, hanem a tóban található fekáliás eredetű baktériumok is. Ebben az esetben a víz lenyelése hasmenést okozhat.
Dr. Zorica Mamužić Kukić elmondta, hogy a kékalgák a fő okozói annak, hogy nem átlátszó a víz, vagyis nem látni, mi van a tó fenekén. A fürdőzés során ugyanakkor nemcsak a víz minőségében rejlenek veszélyek, hanem a parton is.
– Sajnos sokszor elfelejtjük, hogy nem csak a víz minősége rejt magában veszélyeket. A strandokat egészében kell megvizsgálni. Még a fürdőidény megkezdése előtt szükség lenne egy teljes szanitáris vizsgálatra, ami fontos alapot nyújt a nyári idény alatt végzett folyamatos ellenőrzéseknek. Az Egészségügyi Világszervezet javaslata alapján fel kell tüntetni egy strand minden lehetséges szennyező forrását, és ezután megfogalmazni a házirendet a házi kedvencek sétáltatásától kezdve, a talajszennyezettségig... Mi csupán a víz analízisét végezzük – mutatott rá a doktornő. – Amennyiben arra törekszünk, hogy Palics mint fürdőhely jelenjen meg az idegenforgalmi kínálatokban, akkor el kell készíteni a fürdőhely profilját, és felmérni annak veszélylehetőségeit is. A Balatonon például már hosszú évek óta végzik a strandok analízisét, és azt közzé is teszik. Reméljük, hogy miután a Közegészségügyi Intézet új honlapja működni kezd, mi is közzétehetjük majd mindazokat az adatokat, amelyekkel rendelkezünk. De azt is tudni kell, hogy nemcsak a baktériumok jelenléte okozhat fertőzéseket, hanem például az, ha nem kellően átlátszó a víz, akkor nem tudjuk, éppen mi van a talpunk alatt, mi van a tó fenekén. A strandokon például legtöbbször a sérülések okoznak gondot.
Rámutatott, ha kordában tudnák szorítani a kékalgák koncentrációját a tóban, növelhetni lehetne a tó vizének átláthatóságát.