A szabadkai Alapfokú Bíróság a múlt héten első fokon úgy ítélkezett, hogy az egyházközösségeknek joguk van használni az állami földterületeket mindaddig, amíg nem születik végleges döntés azoknak a földterületeknek a visszaszármaztatásáról, amelyeket az egyházak visszaigényeltek a restitúció során. A pert a katolikus, az evangélikus, valamint a pravoszláv egyház indította a szabadkai önkormányzat és a mezőgazdasági minisztérium ellen, mert tavaly decemberben az önkormányzat azt a 700 hektárnyi állami tulajdonban lévő földet is bérbe szerette volna adni, amelyről a képviselő-testület 2007-ben határozatban úgy rendelkezett, hogy azt bérmentve használatra a rendelkezésükre bocsátja. Az önkormányzati rendelet azonban a köztársasági jogvédő szerint törvényellenes. Mint azt Osztrogonác Simon, a Városi Tanács mezőgazdasággal megbízott tagja elmondta, az Alapfokú Bíróság döntése nem jogerős, és a mezőgazdasági minisztérium, valamint a köztársasági jogvédő is fellebbeznek majd.
– A törvények mindenkire egyformán érvényesek. Éppen ezért nem értem az Alapfokú Bíróság döntését, hiszen egy törvény felülírja az önkormányzati határozatot is, főként akkor, ha már bebizonyosodott, hogy az törvénybe ütközik – emelte ki. Mint hozzátette: – Az Alapfokú Bíróság is a 2007-ben meghozott városi képviselő-testületi határozatra alapozta döntését. Mindaddig, amíg ez a határozat hatályban van, a bíróság feltehetően minden fokon hivatkozni fog rá és továbbra is engedélyezni fogja az egyházaknak e mezőgazdasági földterületek használatát. Az önkormányzat vagy a józan eszére hallgat, és hatályon kívül helyezi a 2007-es határozatot, vagy megvárjuk az alkotmánybíróság döntését.
Ha az alkotmánybíróság mondja ki, hogy alkotmányellenesen cselekedett a városhatalom, akkor az nagy valószínűséggel következményeket von maga után, és ez további anyagi terhet jelent majd a városi költségvetés számára – mutatott rá a tanácstag, kommentálva a városi képviselő-testület legutóbbi ülését, amikor már harmadik alkalommal nem sikerült a 2007-ben meghozott, törvénybe ütköző határozatot hatályon kívül helyezni. – Ha a minisztérium nem fogadja el az állami földterületek bérbeadásáról szóló éves tervet, akkor a város elveszítheti azt a 40 százalékot, ami az állami földterületek bérbeadásából a költségvetésbe kerül. Ez pedig beláthatatlan következményekkel jár, hiszen ebből finanszírozzuk a csőszszolgálatot, a jégvédelmet, a mezőutak karbantartását és kiépítését is – mutatott rá.
Osztrogonác Simon elmondta, korábban értesítették azokat a termelőket, akik eddig művelték a földterületeket, hogy miután begyűjtötték a termést, hagyják el az állami földeket, hiszen a jogtalan művelés további gondokat okozott volna a termelőknek. Így viszont egyes parcellákat benőtte a fű.
– Kértük a minisztériumot, hogy tegye lehetővé, hogy a korábbi bérlők munkálhassák a földet addig, amíg a jelenlegi helyzet nem zárul le, de a minisztérium nem engedte. Mivel minden lépésünkhöz a minisztérium jóváhagyása kell, most egy újabb kérelemmel fordultunk hozzájuk, hogy a lejárt szerződéseket egy évvel meghosszabbíthassuk a korábbi bérlőkkel. Nehezen járható út ez, nem is biztattak minket. Inkább azt mondták, ha az önkormányzat nem tudja lebonyolítani a bérbeadást, maga a minisztérium teszi meg, ezzel viszont ők szabják meg a bérbeadás feltételeit és az önkormányzat elesik a bérleti díjak 40 százalékától három éven keresztül, ugyanis ekkora időszakra szólnak a szerződések – tudtuk meg. – Sajnos a földek bérbeadásával már nem tudunk várni. Az olajrepce vetésével már így is elkéstünk. És a legjobb esetben is, ha a napokban a minisztériumtól megérkezik az éves programra a jóváhagyás, össze kell hívni a képviselő-testületet. Ha a képviselő-testület is elfogadja, másnap megkezdhetjük a határozatok kiírását. Mindenekelőtt a bérbeadási előjoggal rendelkezőkre, vagy az állattenyésztőkre vonatkozó határozatot készítjük el, amihez ismét a mezőgazdasági minisztérium jóváhagyása szükséges. A döntésre két hét a fellebbezési idő, vagyis az első szerződések aláírásáig is legalább 23 nap el fog telni. Talán a búza vetéséről akkor még nem késünk le. Azzal, hogy azokon a területeken, ahol búza volt, aratás után ugye már a termelők nem használhatták a földet, most már derékig ér a gyom, vagyis nagyobb megmunkálásra van szükség – mondta.
Rámutatott, az állami földterületek bérbeadásáról szóló éves tervnek része ugyan a szóban forgó 700 hektár, mégis külön egységet képez. Ennek ellenére mégsem valószínű, hogy kiveszik azokat a földterületeket az éves tervből.
Elmondta továbbá, az egyházközösségekhez fordult, hogy az önkormányzat is kapjon információkat arról, mely földterületeket követeli vissza az egyház, illetve kapott-e már vissza valamilyen földterületeket, ám még ezek után is hiányosak az információink.
– A katolikus és az evangélikus egyháztól megkaptam az adatokat arról, hogy mely földterületeket követelik vissza, vagyis mely földterületek képezik a vagyon-visszaszármaztatás tárgyát. A jelenlegi adataink szerint a visszakövetelt földterületek nagysága nagyjából megegyezik azzal, amit jelenleg művelnek. Vagyis a katolikus egyház mintegy 300 hektár mezőgazdasági földterületre adta be a visszaszármaztatási igényét. Az evangélikus egyház több területre adta be az igényét, mint amit most művelnek, de az ő igényeik nagyrészt olyan földterületekre vonatkoznak, amelyek Szabadkán kívül esnek. A pravoszláv egyháztól viszont a mai napig nem kaptam választ – tudtuk meg a mezőgazdasági tanácstagtól. Hozzátette: – A katolikus egyházon belül az egyházközösségeknek volt mezőgazdasági földterületük, amiből 140 hektár területet már a vagyon-visszaszármaztatási folyamatban vissza is kaptak. Így például a Szent György templom visszakapta követeléseinek egy részét, valamint a nagyfényi és a Szent Rókus templom is – tudtuk meg.
